Művészet, 1985 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 2. szám

10 A kubista ábrázolás módszereit, a for­mák elrendezésének elveit a tízes évek cseh festészetében Filla, Procházka és Kubiáta festményei határozták meg, a cseh szobrászatban pedig olyan euró­pai nagyságú alkotó, mint Otto Gut­freund. Ő a kubizmus kibontakozásá­nak idején Párizsban Bourdelle-nél ta­nult, és megismerte a kubizmus festé­szetéből a látvány felbontásának módsze­rét. Gutfreund a tömbforma plasztikai egységében gondolkodik, az egyre exp­­resszívebben mozgatott síkokat nem lép­teti ki a térbe, mert a belső egység meg­teremtését tekinti feladatának. így a szo­bor dinamikáját nem a térbe futó motí­vumok adják, hanem az egymáshoz ren­delt, egymással kapcsolatba lépő síkok merész elrendezése. Gutfreund kézben tartja anyagát, szobrai nem esnek szét önálló fragmentumokká, mert a plasztikai felépítésben ugyanazt a ritmust követi maga választotta terének minden pontján, mint amit a klasszikus kubizmus festői képeiken. A rövid pályát befutó művészt éppoly jogosan lehetne az expresszioniz­­mushoz, mint a kubizmushoz sorolni, mindkét módszert olyan egyéni ízekkel gazdagította, amely őt a legnagyobbak közé emeli. A prágai Nemzeti Galéria kiállításán megbízható képet kaptunk a cseh ku­bizmus kibontakozásának és fejlődésének folyamatáról. Megismerhettük néhány je­lentős alkotóját, kiknek munkássága nél­kül az európai művészet sokkal szegé­nyebb volna. A művészettörténész szak­emberek megpróbálták a megfelelő ta­nulságokat levonni, a kor magyar mű­vészetével az összefüggéseket felvázolni. mert a kiállítás önmagában ennél többre nem is adott alkalmat. Sokkal haszno­sabbá lehetett volna tenni azzal, ha a cseh tárlattal párhuzamosan a kor magyar művészetének leghaladóbb törekvéseiről is kiállítást szerveznek ... A jól előkészített és tudományos katalógussal kísért pár­huzamos kiállítást már érdemes lett volna vidéken - legalábbis Pécsett és Székes­­fehérváron bemutatni, sőt a fővárosban is méltóbbak lettek volna a Műcsarnok tágas és világos helyiségei e nagyszabású vál­lalkozáshoz, mint az átépítések miatt téli álmát alvó Szépművészeti Múzeum. Ezek a vágyak természetesen csak utópiák le­hetnek manapság, amelyeknek a nehéz­kes realitások szabnak gátat, így csupán annak örülhetünk, hogy igazán szép ki­állítást láthattunk. Sinkovits Péter Kitekintés 52 9 Otto Gutfreund: Kubista mellkép, bronz, 60 cm, 1912—13 10 Otto Gutfreund: Ölelkezők, bronz, 66 cm, 1912-13, Nemzeti Galéria, Prága (fotók Somfai) 9

Next

/
Thumbnails
Contents