II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás (Műcsarnok, Budapest, 1951)

vésznek harcosan, pártosan kell kifejeznie népünk érzelmeit és gon­dolatait, másrészt arra, hogy az eszmei tartalomnak magas művészi formában való kifejezése elengedhetetlen tartozéka a szocialista-realista műalkotásnak. Képzőművészeink ezzel az útravalóval kezdtek a további munkához —■ a szocialista-realista művészetnek Magyarországon való kialakításához — az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás után. Egy év múlt el azóta. Ez alatt az egy esztendő alatt képzőművé­szeink az eléjük állított feladatokból sokat igyekeztek megvalósítani, és kétségtelen sokat is valósítottak meg. Karikaturistáink most ren­deznek kiállítást, ahol a magyar karikatúraművészet új útjait mutatják be. Az elmúlt évben több művészünk foglalkozott a mély, jellem­ábrázoló portré kérdésével, és ezeknek a kísérleteknek eredménye a kiállításon meg is mutatkozik. A történelmi festészetet — amelynek nálunk nagy hagyományai vannak — nagymértékben segítette elő a szeptember 29-én megnyílt Honvéd Kiállítás, amely tanulság volt arra, hogy művészeink nagy érdeklődéssel fordulnak a történeti témák felé, és a most megnyílt II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás komoly eredményeket mutat ezen a téren a magyar forradalmi régmúlt és közelmúlt tematikájából egyaránt. A II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás kétségtelen fejlődést mutat az elsőhöz viszonyítva. Amikor ezekről az eredményekről beszélünk, feltétlenül rá kell mutatni arra is, hogy művészeink elmúlt évi mun­káját milyen tényezők segítették. Elsősorban meghatározta képző­művészeink útját és feladatait a Magyar Dolgozók Pártjának II. Kon­gresszusa, amely világosan megszabta a képzőművészet helyét és jelentőségét a kultúrforradalomban. Másodsorban meg kell említe­nünk a Moszkvában rendezett­­Magyar Képzőművészeti Kiállítás­t. Az az értékelés, amelyet a kiállítás a szovjet műtörténészektől, mű­kritikusoktól és művészektől kapott, igen nagy jelentőségű volt művé­szeink munkájában. Harmadsorban nagyjelentőségű volt képzőművé­szeink moszkvai és leningrádi tanulmányútja, ahol személyesen is megismerkedhettek a szovjet képzőművészeti élet munkamódszereivel és eredményeivel. A II. Magyar Képzőművészeti Kiállításnak kétségtelen hiányos­sága az, hogy nem teljes. Nem egy művészünk régi művel szerepel a kiállításon. Ennek oka az, hogy az elmúlt évben több olyan nagy-

Next