Engelsz József ötvös és Szuppán Irén textiltervező iparművészek kiállítása (Fényes Adolf Terem, 1960)

a lakáskultúrát kívánja szolgálni, az ember egyfajta pszichikai igényének kielégítésére. Legújabb darabjait állítja ki, legérettebb munkái gyűltek itt össze, mert régebbi terveit, mintáit — könnyel­­­­műen — nem őrizte meg, pedig talán érdekes lett volna az idáig vezető út dokumentálása. Szuppán Irén állandóan és szívesen műveli a batikolás technikáját, az ősi jávai eljárás modern, európai változatát. Járatlan úton halad — néhány hasonló törekvésű művésszel együtt —, nem követ valamilyen „iskolát”. A modern batik kialakításának Szuppán is egyik munkája. Ennek az összetett iparművészeti módszernek a lényege, hogy az anyagra viaszt tesznek fel, s ezután a festés a viaszolt részt nem fogja. Ha a viaszt kioldják, mód nyílik a részt s üresen hagyni,ekkor az alapszín, vagy megmarad, vagy szakaszok­ban újabb színek következnek. A kész festés „előhívásnak” vegyi eljárása adja meg az anyag igazi színét. Ez a végső lépés sok véletlent rejt magában. A kép sok művészi finomságot nyerhet,­­ mint a monotípiánál­­, de a technika esetlegessége el is ronthatja a művész elképzelését. Témái változatosak. Kedvelt motívuma a táj, a hegyoldal, szántó­földek, a gyakran mesebeli piros gyümölcsöktől terhes, vissza­visszatérő gömbkoronájú fák, — lombjuk alatt láthatjuk az ágak szerkezetét is — vagy a határozottan, csak kontúrral rajzolt csúcsos fenyők mértani idomait. Más mintáin legújabb modern épületeink vasbeton konstrukcióját idézi. Felhasználja a batik-eljárás techni­kájából adódó ,,márványozás”-t, amikor a márvány erezetéhez hasonló felületet kap. Máskor elhagyja ezt az eszközt. Színkezelésé­ben megtaláljuk a sötétek mellett (szereti a lilákat, a hideg kékeket, a világos hangulatú anyagokat, s a temperáltan kevés szín alkal­mazásán kívül a harsogóan színgazdag kompozíciókat. A tájakon és az ember által emelt épület motívumain felül emberi figurák, járókelők, asszonyok, gyerekek is képi elemei közé tartoznak. A textilfestés törvényeiből fakadó áttétellel, motívumaiból építi falképeit és ritmikus ismétlődésükkel alkotja a függönyöket, vagy más méterárut. Kompozíciós megoldásai közül legjellemzőbb, — szinte kézjegyének tekinthető —amikor diagonálisan szerkeszt, legtöbbször meredek hegygerinc képét adva. E meredek vonalon 1 J PIT] 1 ■ ';,p­ »1» (f pQ\ 1 BMto­­ tani n fin i [ « 8S B J B il­­­s. szappán írén: függöny helyezi el fáit, házait, vagy képének más alkotórészét. Nem akar festményt adni, nem lép ki az iparművészet keretéből. Ábrázolása mindig síkszerű. Munkáin tudatos a „horror vacus”, nem hagy ürességet, akár régi miniatúrákon volt, csak a háttér mustrájának helyére most márványozás került. Műhelymunkájába engednek bepillantást a szabad természetben készült rajzai, stúdiumai. A tanulmányt nem tekinti mankónak, nem ritkán dolgozik ezek nélkül, azonnal az anyagra, de mindig örül, ha módja van a természetben való rajzolásra. A hegyoldal, a téli kép, fák, útiemlékei közül a tengerpart, Karlovy Vary emeletes házai, vagy az otthoni, annyira szeretett Dunakeszi szántó­földjei, parti útjai, jegenyesora, mind magukban rejtik egy-egy készülő textil vázlatát. Legartisztikusabb gouache-ai azok, ahol egyes részeken, a papírt szappanos vízzel kezelve ér el érdekes, a textilfestési technikával rokon hatásokat. Tárlatán Szuppán Irén újabb keletű munkái kerülnek a falra, talán olyanok is, melyek katalógusunk „lapzárta” után születnek meg. A textilfestés gyors alkotómódszer, erre kényszerítik technikájának cdtut­á­it.-̋ Cd a 0 a. h adottságai, —kényszerítik, de egyúttal módot adnak a legfürgébb reagálásra, a gondolat hamvasan friss, tétovázás nélküli rögzítésére. Ez a könnyedség azonban Szuppán Irénnél nem könnyű siker, hanem ellenkezőleg, az eddigi komoly munka és a felkészültség ered­ménye. Termékeny éveket zár le ez a legelső egyéni bemutatkozás és hisszük — a művé­szeti élet tapasztalatai nyomán —, hogy a sike­res kiállítás kardinális pont, mely után az alko­tásnak még gazdagabb időszaka következik. FRANK JÁNOS z z_l * ‹‹-z 0 * 6h0u. 1 0 -IN«/‹ -i › 7 0h›* ENGELSZ JÓZSEF ÖTVÖS É­S SZUPPÁN IRÉN TEXTILTERVEZŐ IPARMŰVÉSZEK K­IÁ­L­L­Í­T­Á­S­A 1­960 DECEMBER 30 19­6­1 JANUÁR 15 FÉNYES ADOLF TEREM BUDAPEST VII. RÁKÓCZI ÚT 30

Next