Kling György festőművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1960)
K 1 .1 N G g y ü h c y M t Y É S Z F. T F R ő I. A képzőművészet barátai már vagy negyed százada úgy ismerik Kiing Györgyöt, mint a finom festői érzékenység képviselőjét. Mai festészetünk középnemzedékének tehetséges tagja, aki mindig is költői lelkülettel, artisztikus meghittséggel oldotta meg művészi feladatait. Nem tartozik a hírverők kedvencei közé — mint generációjának legkiválóbbjai közül úgyszólván senki sem — pedig a jó minőség dolgában bizton számíthatni rá. Ízetlen, bosszantó, nagyzoló munka sohase került ki kezei közül, igényessége, kulturáltsága kizár minden durva eltévelyedést tevékenységéből. Új kiállítása a Csók Galériában ezt a kvalitásbeli kiegyenlítettséget tanúsítja, azt a rokonszenves képességét, mellyel valamennyi képében megtalálja a harmonizálás lehetőségét. Érzékletes kolorittal, hangulatosan fest, olykor tüzes színekkel, máskor tétova ábrándok hatására, de mindahányszor bensőségesen hangolva tónussal, puhán illesztve egymás mellé sajátos formaelemeit. Műveit szerény szépségek, intim érzések jellemzik. Nem él a dikció, a pátosz eszközeivel, megelégszik egy-egy halk megjegyzéssel, csendes észrevétellel. Mégsincs művészetében semmi a sérülékeny entellektüelek passzivitásából. Nem dünnyög elvonultan az élet nyersessége, kíméletlensége fölött, nem fanyalog a valóság furcsaságai, bonyodalmai láttán. Megkeresi és meg is találja minden látványban, szituációban a festőileg kifejezhetőt, a vizuálisan lényegeset, s azt lelkiállapotának, vérmérsékletének megfelelően jeleníti meg. Vannak műbarátok, akik talán több szilárdságot, határozottabb szókimondást várnának tőle, hiszen a világról való véleménye, a fejlődésről vallott hite sokkal harcosabb, mint amennyire mindez festményeiből kiérezhető. Hiba lenne azonban, ha hangot váltana, hajlamai és adottságai ellenére drámaian számolna be arról, amire a lírikus módján reagál. Aki apró rezzenésekben, szemérmes megfigyelésekben tudja leginkább kimutatni a természet és társadalom változásait, arra nem szabad rákényszeríteni a nagy összefüggések vizsgálatát. Ne kívánjuk senkitől, hogy versenyt dörögjön az óceán viharával, ha a tengerszemek mélyére szeret nézni, vagy a hegyi tavak tükrében keresi a magas égbolt színjátékát, az éjszaka csillagfényeit Szordinós piktúrája se tünteti fel Kiing Györgyöt ködevőnek vagy lelkizőnek. Távol áll tőle a magány fétise, a l’art pour l’art individuális gőgje. Művészi magatartását emberség motiválja, műveiben igazságérzet és emberszeretet tesz vallomást, érzések és gondolatok kérnek szót festményeiben és rajzaiban. Tárlata anyagának tárgyköre szerteágazó, s bár választott témái nem nőnek túl egy töprengő lélek térfogatán, szinte minden aktualitásra választ kaphatunk képeiből. Ez az aktualitás viszont távol tart magától minden külsőségességet, silány szólamszerűséget, mert egyéni élményeken átszűrve jelentkezik, életformává, természetessé, őszintévé válik. Kling György előadásában egyneművé lesz valamely kovácsműhely és egy konyhainterieur, a park és az üzem, a szórakozás és a röpgyűlés, magától értetődő egységbe olvad a család a társadalom szélesebb közösségeivel. S e tekintetben festőnk pályafutása folyamán nem kell gyökeresen új korszakokat keresnünk, felfogása — hivatásának teljesítéséről — nem változott, a haladás eszméit már évtizedek óta sikerült emberközelbe hoznia, a fogalmak szférájából a színes érzékletek területére transzponálnia A festő nyelvén mondja el tapasztalatait emlékeit, közli nézeteit, nyilvánítja ki szolidaritását a munkások iránt. Ugyanazzal a meleg érdeklődéssel ábrázolja egy gyár udvarát, mint lányai gyerekszobáját — nem kell külön alkotói programot készítenie a szocialista építés visszatükrözésére, mert egy hintalovas csendélete, vagy egy balatonparti tájrészlete is napjaink általános közérzetéhez szolgáltat adalékokat. Ha művei — további munkássága során — az egyszerű emberek előtt is érthetővé teszik majd azt a szerves kapcsolatot egyéni sors és szociális helyzet között, addigra már bebizonyosodik, hogy a forradalmi realizmus akár lágy festőiséggel, meghitt műfajokban is megnyilatkozhat. Pogány Ö. Gábor