Benedek Péter parasztfestő gyűjteményes kiállítása (Ceglédi Kossuth Múzeum, 1964)
BENEDEK PÉTER Fél évszázada vitatkoznak munkássága felett két könyv és sokszáz cikk jelzi életútját és ő, gondolatvilágában, témájában, technikájában maradt a régi, egyszerű, szerény — 15 ceglédi év után is — uszódi Benedek Péter. 1889 Péter-Pál napján született a Kalocsa melletti Úszódon. Apja kőműves-ács, Ő maga napszámosember. Már iskolás kora óta mindent és mindenkit rajzolgat, — csak úgy, kedvtelésből. Az első háború alatt hadimunkásként Pestre kerül és itt fedezi fel Bálint Jenő. Ez az időszak fordulópont életében. Az „urak kedvence“ lesz. 1923-ban kirobbanó sikerrel indul művészi pályája az „Alkotás Művészház“ termeiből, amelyet hazai és külföldi (Bécs, Künstlerhaus, 1929.) kiállítások követnek. Sorra nyilatkoznak elismeréssel a kor nagyjai , írók és festők. Vaszary János : „Rég nem érzett meghatottsággal szemlélem e könnyedén, bájosan összecsendülő színeket ; úgy érzem, mintha zöld mezőn, egy kis kápolnában volnék, ahol üdén száll a pásztorsíp~harmatos*éneke, senkiért — semmiért — csak önmagáért — csak úgy jókedvből.“ Móricz Zsigmond : „Néztem míg dolgozott . . . Mint egy festőmunkás, akinek csodálatos lelki élete van az egyszerű külső alatt és nemes kultúrlelke. Tele érzéssel, aggodalommal, fájdalommal és bölcsességgel. és megszólalt előttem a nagy titok, hogy a tehetség, az nem humbug /“ Benedek Péter a magateremtette, ősi elemeket hordozó naturalista, impresszió- és expresszionista munkásságának értékelése művészettörténeti és néprajzi feladat egyaránt. Már több mint fél évszázada, az a gyermeki szemmel rögzített élmény buzog és ölt testet papírjain és vásznain, amit a századfordulót élő Úszódon látott. Témáit éli és nem komponálja. Franciának és japánnak mondott megoldásai nem mások, mint a paraszti élet megállított pillanatai, egy festői technikával megáldott falusi ember szemében. Ugyanaz az élményanyag, a való élet egy része, amely minden parasztemberben megvan, csak közzéadni nem tudja. Benedek Péter szemével egy csodálatos világba pillanthatunk be. Nem tesz mást Ő sem, mint sok mesemondó, csak másképp, képekkel mesél. Minden alakja élő személy, amelyeket meg is nevez. Az utca, a táj, a híd, a ház a képeken a pontos realitással visszaadott uszódi élet. Mást szinte nem is fest, csak falujából merített, néprajzi hitelességű élményeit, őszintén, hűen, jellemzően , mintha tettének igazságáért valamikor felelnie kellene, így él ma is itt Cegléden. Kéthetenként megfesti a maga képét, amely alatt ott a vázlat, a gondolat. Az állam Cegléden juttatott számára házat, de képei ma is a Duna partjáról keltezettek. A megnyitott kiállítás — a lehetőségekhez képest — megpróbál átfogó képet adni erről a gazdag és különösen érdekes életpályáról, köszöntve a 75 éves mestert. Mennek a menyasszonyért, én. ov. Magyar ^Nemzeti Galéria •— önarckép szoborral, 1928. ok. „ Szűrös csendélet, 1929. poszt. „ —Kalocsai esperes, 1928. of. „ — Családi kör, 1930. ov. „ Festő a mezőn, 1928. ov. Kossuth Múzeum Közhírré tétetik . . . , 1955. ov. „ önarckép, 1957. akv. „ Aratók viharban, 1964. ov. „ Az uszódi esperes * A'KIÁLLÍTOTT KÉPEK.JEGYZÉKE : Bognár János vízimalma, 1943. ov. Mohácsi Múzeum Uszódi főjegyző, 1926. akv. Esket a főjegyző, 1933. ok. Uszódi bíró, 1932. Mulató betyárok, 1961. ov. Viszik a menyasszony ágyát, ok. Ikvai N. Kovács Ferike, 1924. cer. özv. Kovács F-né Kovács tiszteletes, 1924. szén „ Tiszteletes asszony, 1924. szén „ Lakodalmas tánc, 1925. ov. „ Laskay András rektor, 1924. ov. Laskay A. Rektorné asszony, 1924. ov. „ Legeltetés a tarlón, 1924. ov. „ Önarckép kalapban, 1925. ov.’ „ Lakodalmasok Benedek Julis házánál, 1923. akv. Láng L. Lakodalmas körtánc, 1961. ov. Esti itatás, 1961. akv. Kukoricamorzsolás, 1962. szén Kocsmai mulatság, 1950. ov. Lakodalmasok, 1958. ov. Parasztlakodalom, 1958. akv. Sorozás napján, 1959. akv. A verklis, 1960. ov. Toborzás, 1960. ov. Vesszőfutás, 1960. ov. Várakozó, 1960. ov. Ebédelnek az aratók, 1960. ov. Barányi Tóth Béla, 1916. poszt. Baranyi Tóth Béláné, 1916. poszt. önarckép, 1963. ov. Apám, 1923. ok. Kovácsáé háza, 1962. akv. ifj. Baranyi T. B. Benedek M. Benedek V. Cseh Z. Dévényi Sz. Dr. Hohenberg J. Dóra T. Lehotay J. Falusi korzó, 1969. poszt. Kolompárcigányok, 1960. akv. Uszódi esték, 1961. akv. A kisbíró, 1961. akv. Újárokpart télen, 1961. akv. Mizsei út felé, 1962. akv. Muszájkerti ház, 1962. akv. Virágok a házvéginél, 1963. akv. Jár a baba, jár . . . 1963. akv. Dr. Nyilas E.