Koch Vilmos festőművész kiállítása (Kulturális Kapcsolatok Intézetének Kiállítási Terme, Budapest, 1966)

KOCH VILMOS kibontakozása előtt álló, fiatal művész, aki most mutatkozik be önállóan először. Az első bemutatkozás minden művész életében létfontosságú esemény, mivel ez alkalommal összegezi — immár a nyilvánosság előtt is, művei együtteséből kiválasztva a számára lényeges állomásokat jelentő képeket­­, eddig elért eredményeit. A válogatási, előkészületi folyamat és a kiállítás időszaka kiválóan alkalmas az eddig megtett út felmérésére, a maga elé tűzött művészi célok igazságával, helyességével való számvetésre; végül, a teljes kibontakozáshoz, célkitűzések megvalósulásához vezető további lépé­sekre - a végleges művészi kiteljesülés új munkaperiódusára való felkészülésre. Ezen a kiállításon a művész egyéniségének, hangvételének, művészi elkötelezettségének körvonalai már eléggé egyértelműen fejeződnek ki. A bemutatott képek nem a kezdettől adnak tájékoztatást művésze­téről, hanem az utóbbi két esztendő termésének keresztmetszetét nyújtják. Azokra a termékeny évekre ad­nak bepillantást, amikor az önálló művészi egyéniség egyre határozottabb kifejeződésének igénye, s az ebbe az irányba ható kísérletezések lépnek az alkotómunka teremtő küzdelmeinek homlokterébe. A kiállításon határozottan urbánus szellemű művésszel találkozunk, aki érzékenyen reagál a legkülönbö­zőbb városok hangulati rezdüléseire,­­ Róma, Velence, Párizson át Budapestig. Élénken érzékeli a vá­rosi élet százféle ritmusú, sajátos lüktetését (Velence képei, Sörgyár, stb.), a városokban élő, mozgó em­berek, fiatal lánytípusok érdekes karakterét. Portréiban az egyéniség szuggesztív kifejezésre jutásának igénye némelykor szinte, a karikatúra határáig ragadja művészi formálóképzeletét ... és szemmel láthatóan szíves örömmel, jó érzékkel adja át magát ennek az elragadtatásnak. Művészetében, a ritkábban előforduló tájképeiben is, érdekes módon marad meg vérbeli városfestőnek. A táji motívumokban mindig a városképek természetesen adott, konstruktív építettségéhez közelálló eleme­ket, a vízszintesek és függőlegesek a különféle hálószerkezetek ritmusában rejlő harmóniák szépségét keresi. Tengerképeit, vagy más kompozícióit minden esetben — városképeihez hasonlóan — e ritmusok hangsúlyára építi. Koch Vilmos urbánus érdeklődése művészi egyéniségének alapjaiból fakadó természetes következmény. Ez formai vonatkozásaiban a ma sokszor még túl szigorú kontúrok által hangsúlyozott képépítési szándé­kaiban jut kifejezésre. Ezeknek a határozott, néha súlyos kontúroknak alapépítményére építi fel képei belső izzású, de határozott tudatossággal komponált színvilágát. Művészi fejlődésének további útját két utóbb készült kompozíciója, a Zsennyei országút és a Pesti város­kép jelzi. Mindkettőnél más-más értelemben feloldódik már a szigorú építettség külső megláttatásának igénye, s helyébe a valóság belső, lényegi, nemesebb konstrukciójának hangsúlyozására épülő művészi szándék lép . . . Koch Vilmos kiállításán nem fedezhetjük fel, hogy egy konkrétan meghatározott kizárólagos mestere lett volna. Tanult sokaktól, kiktől tanulni érdemes. „Mesteréül" szegődtek — nem utolsósorban — külföldi úti­élményei: városok, emberek élete, élő és múlt művészek alkotásai egyaránt, hogy konstruktív, sajátos karakterű művésszé formálják, amilyennek körvonalaiban első önálló kiállításán bemutatkozott. ROZVÁNYI MÁRTA ZSENNYEI TÁJ, 1963 olaj, 60x80 VELENCE, 1964 olaj, 100x125 RÓMA, 1964 olaj, 70x90 PONTE VECCHIO, 1964 olaj, 70x90 CANALE GRANDE, 1964 olaj, 70x90 SZENT MÁRK TÉR, 1964 olaj, 80x100 MONTMARTRE, 1965 olaj, 105x143 PÁRIZSI NŐ, 1965 olaj, 50x40 SZAJNAPART, 1965 olaj, 100x135 VÖRÖSRUHÁS NŐ, 1965 olaj, 60x50 LEÁNYFEJ (KATI), 1965 olaj, 50x40 SÖRGYÁR, 1965 olaj, 80x100 ZSENNYEI ORSZÁGÚT, 1965 olaj, 42x60 NÁPOLYI HALÁSZ, 1965 olaj, 95x60 ÜLŐ LÁNY, 1966 olaj, 95x60 AKT, 1966 olaj, 60x42 KÉK NŐI FEJ, 1966 olaj, 33x25 PESTI VÁROSKÉP, 1966 olaj, 70x100 OLASZ LÁNY, 1966 olaj, 68x52 SZIKLÁS TENGERPART, 1966 olaj, 70x100 SOMOS MIKLÓS, 1966 olaj, 43x28 RENATA, 1966 olaj, 26x26 NŐI FEJ, 1966 olaj, 43x28 DUNAPART, 1966 olaj, 70x90 TÖLGYFA, 1966 olaj, 60x80 FESTMÉNYEK GRAFIKÁK BUDAFOKI TÁJ I, 1964 tus, 29x41 BUDAFOKI TÁJ II., 1964 tus, 29x41 TÉL ZSENNYÉN I., 1965 pasztell, 33x39 TÉL ZSENNYÉN II., 1965 pasztell, 33x39 JÓZSEFVÁROSI UTCA, 1965 filctoll, 30x42 JÓZSEFVÁROSI HÁZAK, 1965 filctoll, 30x42 FALUSI UTCA, 1965 filctoll, 30x42 HÁZAK ÉS KERÍTÉSEK, 1965 filctoll, 30 x42

Next