Koncz Béla festőművész kiállítása (Hazafias Népfront VI. Ker. Bizottsága, Budapest, 1969)

A KIÁLLÍTÁSi intézmények ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT VI. KER. BIZOTTSÁGA MEGHÍVJA ÖNT KONCZ BÉLA FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁRA MEGNYITJA: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN KRITIKUS 1969. SZEPTEMBER 13-ÁN, SZOMBATON 1 ÓRAKOR ANKÉT: SZEPTEMBER 19-ÉN, PÉNTEKEN 6 ÓRAKOR VEZETI: KÜRT­N­­Y SÁNDOR FESTŐMŰVÉSZ HAZAFIAS NÉPFRONT VI. KER. BIZOTTSÁGA BUDAPEST, VI. KER. NÉPKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 94. I. EM. A KÖRÖNDNÉL A KIÁLLÍTÁS NYITVA: 1969. SZEPTEMBER 13—OKTÓBER 5-IG NAPONTA 11—17 ÓRÁIG A Rudas László utcai, ötödik emeleti lakás ablakából a Nyugati pályaudvar környékére lehet lelátni. Tűzfalak, kémények és mandzárdtetők erdeje — mö­göttük az ég határtalansága. A mindennapiság új, meglepő arculattal tárulkozik itt fel. A formáknak, a téri viszonylatoknak olyan változatossága mutatkozik meg, hogy életre szóló alkotói izgalmat adott Koncz Bélának. A rend, a szerke­zeti összefüggések, a távlat, az egyetemesség élményét jelentik számára ezek a háztetők, azt a sűrítési lehetőséget, ami alkalmas arra, hogy alapélményét a vi­lágról megfogalmazza. Koncz ugyanis úgy érzi, hogy nem a jelenségek sokféleségét kell hajszolni, ha­nem alapformákra egyszer­űsíteni a dolgokat, különben elvész az ember a rész­letekben. Nem egyetlen látvány másolója akar lenni, hanem a jelenségek sok­féleségének lényegét, magába sűrítő autentikus képi látványt akar létrehozni. Koncz elvont konstruktivizmusa hiteles emberi-művészi küzdelem eredménye. Több országos kiállításon vett már részt, de ez az első önálló kiállítása. Jelent­kezése megkésett — mint oly sokaké abból a húszas években született, háború­ban felnőtt nemzedékből, amely akkor érett művészé, amikor sematikus irány­elvek gátolták a kibontakozást, s buktatók, kerülőutak után, csak azok jutottak el önmagukhoz, akikben a tehetség mellett elegendő morális és intellektuális erő is volt. Tízéves kora óta festőnek készült, de nem volt módja továbbtanulni, s vasesz­tergályos lett Diósgyőrben. Közben szabadiskolában képezte magát. Tizenhat éves korában kezébe akadt egy elrongyolódott modern művészeti könyvecske: Munch és Kandinszkij képei novellációszerűen hatottak rá. A felszabadulás után 1947-ben egy véletlenül hallott rádiófelhívás alapján felvételre jelentkezik a Derkovits-kollégiumba. Két képe és egy helyszínen készített rajza alapján vizsga nélkül, rögtön felveszik. Legemlékezetesebb egyéniségformáló élményét itt kapta a népi kollégium közösségében. Kmetty Jánostól és Koffán Károlytól tanult. A Derkovits-kollégium megszüntetése után a Képzőművészeti Főiskolára került. Domanovszky Endre, Barcsay Jenő voltak a mesterei. A főiskolát 1953- ban végezte kitüntetéssel, de kétségek gyötörték és évekig nem találta a he­lyét. Gyors hullások, emelkedések és lassú elbizonytalanodások időszaka volt ez. Hányan kezdtek kommersz festményeket és sokszorosított grafikákat készíteni, azzal az indokkal, majd ha megteremtik az anyagi függetlenséget, akkor feste­nek igazán jót is­­ maguknak. De csak meggazdagodtak és utána már nem tudtak igazán őszintét és jót festeni. A könnyű és kétes siker Koncz előtt is nyitva állt, de ő nem azért küzdött annyit, hogy művész lehessen, hogy most elalkudja magát. Anyagilag független kíván lenni, elmegy tanítani, s ettől kezd­ve egyetlen képet sem készít eladásra. Kezdetét veszi a szívós küzdelem az ön­kifejezésért. Fel akar szabadulni az alól az erős kötöttség alól, amit a közvetle­nül érzékelt valóság jelent; eltávolodik a naturális látványtól, hogy éppen ez­által közelebb jusson a dolog belső lényegéhez. A valóság átértékelt újrafogalmazása hosszú kísérletsorozat eredményeként valósult meg. Nem reprodukciós albumok félig megemésztett hatásával tölteke­­zett fel ideges sietséggel, hanem értelmesen, lépésről lépésre haladva tágította alkotói szemhatárát és saját élményanyagának önálló feldolgozása során jutott el végülis a korszerű kifejezésmódhoz. Koncz Béla ezzel a kiállítással egyéni, konstruktív szellemű, gazdag és bensősé­ges színhatású festői világ alapjait rakta le. További bontakozását rokonszenv­­vel várjuk. Mindig örül az ember, ha­talmi ügyeskedések sikere mellett, azt látja, hogy a nehezebb úton is célba lehet érkezni. Kerékgyártó István

Next