Koncz Béla festőművész kiállítása (Hazafias Népfront VI. Ker. Bizottsága, Budapest, 1969)
A KIÁLLÍTÁSi intézmények ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT VI. KER. BIZOTTSÁGA MEGHÍVJA ÖNT KONCZ BÉLA FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁRA MEGNYITJA: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN KRITIKUS 1969. SZEPTEMBER 13-ÁN, SZOMBATON 1 ÓRAKOR ANKÉT: SZEPTEMBER 19-ÉN, PÉNTEKEN 6 ÓRAKOR VEZETI: KÜRTNY SÁNDOR FESTŐMŰVÉSZ HAZAFIAS NÉPFRONT VI. KER. BIZOTTSÁGA BUDAPEST, VI. KER. NÉPKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 94. I. EM. A KÖRÖNDNÉL A KIÁLLÍTÁS NYITVA: 1969. SZEPTEMBER 13—OKTÓBER 5-IG NAPONTA 11—17 ÓRÁIG A Rudas László utcai, ötödik emeleti lakás ablakából a Nyugati pályaudvar környékére lehet lelátni. Tűzfalak, kémények és mandzárdtetők erdeje — mögöttük az ég határtalansága. A mindennapiság új, meglepő arculattal tárulkozik itt fel. A formáknak, a téri viszonylatoknak olyan változatossága mutatkozik meg, hogy életre szóló alkotói izgalmat adott Koncz Bélának. A rend, a szerkezeti összefüggések, a távlat, az egyetemesség élményét jelentik számára ezek a háztetők, azt a sűrítési lehetőséget, ami alkalmas arra, hogy alapélményét a világról megfogalmazza. Koncz ugyanis úgy érzi, hogy nem a jelenségek sokféleségét kell hajszolni, hanem alapformákra egyszerűsíteni a dolgokat, különben elvész az ember a részletekben. Nem egyetlen látvány másolója akar lenni, hanem a jelenségek sokféleségének lényegét, magába sűrítő autentikus képi látványt akar létrehozni. Koncz elvont konstruktivizmusa hiteles emberi-művészi küzdelem eredménye. Több országos kiállításon vett már részt, de ez az első önálló kiállítása. Jelentkezése megkésett — mint oly sokaké abból a húszas években született, háborúban felnőtt nemzedékből, amely akkor érett művészé, amikor sematikus irányelvek gátolták a kibontakozást, s buktatók, kerülőutak után, csak azok jutottak el önmagukhoz, akikben a tehetség mellett elegendő morális és intellektuális erő is volt. Tízéves kora óta festőnek készült, de nem volt módja továbbtanulni, s vasesztergályos lett Diósgyőrben. Közben szabadiskolában képezte magát. Tizenhat éves korában kezébe akadt egy elrongyolódott modern művészeti könyvecske: Munch és Kandinszkij képei novellációszerűen hatottak rá. A felszabadulás után 1947-ben egy véletlenül hallott rádiófelhívás alapján felvételre jelentkezik a Derkovits-kollégiumba. Két képe és egy helyszínen készített rajza alapján vizsga nélkül, rögtön felveszik. Legemlékezetesebb egyéniségformáló élményét itt kapta a népi kollégium közösségében. Kmetty Jánostól és Koffán Károlytól tanult. A Derkovits-kollégium megszüntetése után a Képzőművészeti Főiskolára került. Domanovszky Endre, Barcsay Jenő voltak a mesterei. A főiskolát 1953- ban végezte kitüntetéssel, de kétségek gyötörték és évekig nem találta a helyét. Gyors hullások, emelkedések és lassú elbizonytalanodások időszaka volt ez. Hányan kezdtek kommersz festményeket és sokszorosított grafikákat készíteni, azzal az indokkal, majd ha megteremtik az anyagi függetlenséget, akkor festenek igazán jót is maguknak. De csak meggazdagodtak és utána már nem tudtak igazán őszintét és jót festeni. A könnyű és kétes siker Koncz előtt is nyitva állt, de ő nem azért küzdött annyit, hogy művész lehessen, hogy most elalkudja magát. Anyagilag független kíván lenni, elmegy tanítani, s ettől kezdve egyetlen képet sem készít eladásra. Kezdetét veszi a szívós küzdelem az önkifejezésért. Fel akar szabadulni az alól az erős kötöttség alól, amit a közvetlenül érzékelt valóság jelent; eltávolodik a naturális látványtól, hogy éppen ezáltal közelebb jusson a dolog belső lényegéhez. A valóság átértékelt újrafogalmazása hosszú kísérletsorozat eredményeként valósult meg. Nem reprodukciós albumok félig megemésztett hatásával töltekezett fel ideges sietséggel, hanem értelmesen, lépésről lépésre haladva tágította alkotói szemhatárát és saját élményanyagának önálló feldolgozása során jutott el végülis a korszerű kifejezésmódhoz. Koncz Béla ezzel a kiállítással egyéni, konstruktív szellemű, gazdag és bensőséges színhatású festői világ alapjait rakta le. További bontakozását rokonszenvvel várjuk. Mindig örül az ember, hatalmi ügyeskedések sikere mellett, azt látja, hogy a nehezebb úton is célba lehet érkezni. Kerékgyártó István