Szabolcs Péter szobrászművész kiállítása (Zalaegerszeg, 1969)

„A művész nem állhat sem egy ideológia, sem egy mecénás szolgálatában, hacsak ez a mecé­nás nem az egész emberiség maga, a műalkotás pedig akkor a legnagyobb, ha szabadon és csakis a mély belső indíttatástól meghatározva jött létre, ha hangos szóval hirdeti azt, amit má­sok még halkan sem mernek kimondani, ha le­leplezi a tévedéseket és a hazugságokat. Mélységesen kell hinnie a művésznek abban, hogy amint a divat lazításainak, az érdekek kí­sértéseinek, a hatalmasok ígéretei varázsának enged, máris lemondott tettei igaz voltáról, kö­zönséges iparosság formák és színek többé­­kevésbé ügyes egyszerű elrendezőjévé silányo­­dik." — Elhangzott a Képzőművészek Nemzetközi Szervezeté­nek Vili. kongresszusán. — „The artist may not serve an ideology or a pro­tector unless this protector is the whole man­kind itself; the work of art is the greatest one if it is made without restriction, determined only by strong inner motive, if it tells loudly what others dare not even whisper, if it reveals mistakes and lies. The artist must believe pro­foundly in that if he follows the waviness of the fashion, the temptations of interests, the promises of the superiors, he fails to work truly, he becomes a common tradesman, he will simply arrange colours and forms." (Quotation trom the 8th Congress of International Orga­nization of Artists.)

Next