Fabók Gyula (Műcsarnok Kamaraterem, Budapest, 1970)

Egy interjú, három bekezdés három kritiká­ban, néhány félmondat néhány kollektív kiál­lítás beszámolójában - összesen ennyit fog­lalkozott eddig a sajtó Fabók Gyula szemé­lyével és művészetével. Mentségére szolgál a sajtónak, hogy sokkal több alkalma nem is volt erre: a művész, aki most bemutatkozik, egy he­te múlt huszonnyolc éves. Hadd mutassam be hát először őt magát. 1942-ben született pesti munkáscsaládba, mű­vészeti gimnáziumot végzett, 1960-65 között Hincz Gyula és Szentiványi Lajos növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán — ez a na­­cionáléja. 1966-tól 69-ig Derkovits-ösztöndíjas, a Fiatalok Stúdiója tagjaként megnyer egy portrépályázatot, első díjat kap a Stúdió 67. kiállításon és a 69-es salgótarjáni zománcmű­vészeti kiállításon, továbbá: kilenc négyzetmé­teres zománcképét most állították fel Kaposvá­ron, és kiállított több országos és stúdió-tárla­ton, meg külföldi kiállításokon, Bécsben, Pá­rizsban, Glasgow-ban - ezek hozzá a műtör­téneti adalékok. Tipikusak, mai ifjú tehetsége­ink tipikus pályafordulatai. Munkásságáról már bővebben kellene be­szélni. Művészete nem ilyen tipikus, nem is ismeretlen, öt esztendeje ismerhetik azok akik figyelemmel kísérik a legújabb művészgenerá­ció legtehetségesebbjeit. Emlékezhetnek rá, hogy diplomája megszerzése után Fabók Gyula egyik ígéretes tagja vett annak a­­ most már látható, nagyon heterogén — fiatal festőcso­portnak, akik a korábbi évek stúdió-kiállításain Braque és Picasso csapásait követve a kubiz­­mus ihletésében született képeket állítottak ki. Sokan voltak, olykor ingerlően sokan, és a kri­tika nem győzte hangsúlyozni reményeit, hogy a jó példa új megoldásokra sarkallja őket. Fa­bók első volt az elsők között, aki bebizonyította, hogy valóban csupán pályakezdő első próbál­kozás volt ez számára, s két év után — huszon­öt esztendős korában! — már nemcsak tehet­séges: eredeti művekkel jelentkezett. Ezt azóta is folytatja, erre a katalógus előszónál meg­győzőbb bizonyíték maga a kiállítás. Az előszó csupán arra a titokzatos, nosztalgikusságában is harmóniával telt szellemi világra szeretné felhívni a figyelmet, amely ezt a nagyon fiatal festőt nagyon érett költők rokonává teszi. Megtalálhatók e költői szemlélet formai hor­dozói is természetesen, kielemezhető a pop-art, a szürrealizmus, a kubista kollázs-montázs tech­nika nagyon diszkrét hatásai , s természete­sen a zománcé is, Fabók mind bravúrosabban művelt új műfajáé, amelynek értékei ugyancsak elemeznivalók lennének. De hagyjuk a kate­góriákat, a kiállító művész stílusa még alakul, legalábbis nagyon remélem. Ezért ajánlom szeretettel és meggyőződéssel Fabók Gyula művészetét. Ajánlom mindazok­nak, akik örömüket lelik egy nagyon fiatal és nagyon tehetséges művész kiállításában. FESTMÉNYEK: CSENDÉLET KESZTYŰVEL olaj-temp. 100x 70 PORTRÉ olaj-temp. 100x­20 NÉGYALAKOS PORTRÉ olaj-temp. 100x171 MŰHELY olaj-temp. 100x108 INTERIEUR olaj-temp. 75x140 A TÜKÖR olaj-temp. 90x140 interieur állvánnyal olaj-temp. 150x110 MŰTEREM olaj-temp. 140x105 A VÖRÖS ASZTAL olaj-temp. 125x 82 KOMÉDIÁSOK olaj-temp. 170x125 NYITOTT AJTÓ olaj-temp. 160x 85 IRÓGÉPES CSENDÉLET olaj-temp. 100x120 KALAPOS NO olaj-temp. 140x 75 CSENDÉLET olaj-temp. 100x 70 TŰZZOMÁNCOK: FEJEK FEKETÉBEN 1. II. III. tűzzománc 13x21 FEJEK VÖRÖSBEN 1. II. III. tűzzománc 13x21 Háromalakos VARIÁCIÓK I. II. III. IV. V. VI. VII. tűzzománc 40x30 KOMPOZÍCIÓ 1. II. III. tűzzománc 22x33 EMLÉKEZÉS EGY ADY VERSRE tűzzománc 70x40 ASSZONYOK 1. II. tűzzománc 30x20 ALAKOS KOMPOZÍCIÓ 1. II. III. IV. tűzzománc 21x13 ILLIAS (SZEKRÉNY) DANTE (SZEKRÉNY) A SOMOGY MEGYEI M. SZ. M. P. SZÉKHÁZ ELŐCSARNOKÁBA 104­34 Készített tűzzománc KOMPOZÍCIÓ 1 :5 VÁZLATA A KIÁLLÍTÁST RENDEZTE: VIZY OTTÓ A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: KONYA KALMAN PECSENKE JÓZSEF PETRAS ISTVÁN VASSÁNYI BÉLA KATALÓGUST TERVEZTE: PECSENKE JÓZSEF A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: RÓZSA GYULA

Next