Katalin Hetey szobrászművész (Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1985)

Megtisztelő számomra, hogy e katalógus előszavának, HETEY KATALIN szobrászművész szülővárosában megnyíló kiállítása beköszön­tőjének megírására a művésznő és a rendező HERMAN OTTÓ MÚZEUM bizalmát élvezhetem. A művésznő városunkhoz való kötődé­sén túl örömömre szolgál az is, hogy a kiállítás kapcsán az ország két nagyipari fellegvára, munkásvárosa, egy nagy hagyományú, és egy, a közigazgatási serdülőkorba éppen csak belépő megyei városa került egy újabb lépéssel közelebb egymáshoz, bizonyítva a kulturális, szellemi kapcsolatokra való törekvésüket és azok fontosságát, a gazdaságiak mellett. Hetey Katalint és munkásságát mi, győriek is magunkénak érezzük, művészete az elmúlt években a Győri Művésztelep révén a városhoz kötötte őt. Az eddig 16 évet megért Győri Művésztelep 1979 óta fogad szobrászokat, iparművészeket. Célja: lehetőséget adni a Győrött és az ország más vidékein élő, dolgozó képzőművészeknek, a testvérvárosokbeli és más csatornákon hozzánk eljutó külföldi alkotóknak a város ipari hátterére épülő közös, a közösségi forma ösztönző erejét felhasználó művészi munkára. A Győri Művésztelep hivatásának betöltéséhez segítenek a mecénási partnerkapcsolatot vállaló, a művészek számára munkafeltételeket és -lehetőséget nyújtó üzemeink, vállalataink. Ennek az alkotómű­helynek lett tagja 1981-ben Hetey Katalin, és fogadta őt azóta minden évben a művészetpártolás nemes gesztusából eredően a győ­ri REKARD Mezőgépgyártó Vállalat. Ismeretségünk első pillanataitól fogva tisztelettel adózom azért a művészi elhivatottságért, amely a művésznőből sugárzik. Törékeny termete, szelíd, közvetlen, oldott magatartása ellentmondani látszik annak a határozottságnak, kö­vetkezetességnek, amely művészetének céltudatosságát jellemzi. S mindezt olyan műfajban teszi, ahol az emberi fizikai erő sem elha­nyagolható tényező. Ezért érzem vele kapcsolatban különösen igaznak a picassoi megállapítást: „Nem elég, ha ismerjük egy művész munkáit, azt is tudni kell, mikor csinálta, miért, hogyan, milyen körülmények között." Ennek a gondolatnak az igazságáról Hetey Ka­talin esetében személyesen is volt módom MEZŐGÉP-beli ittléte során megbizonyosodni. Nehéz leírni azt a nagyszerű légkört, amelyet az első év első napjától az üzemben maga körül teremtett. Megragadó volt látni, ahogy vezető és munkás meg az alkotóművész egymás­ra találtak. Ennek az összetalálkozásnak, a munkából fakadó közös nyelvnek lett az eredménye, hogy elfogadták egyenrangú dolgozó partnerként. Ez az írás nem tudja visszaadni azt a szeretetet, segítőkész törődést, amellyel felsőbb szintű vezető, üzem- és művezető, a munkapad értő gazdái körülvették őt, teremtették elő az anyagot számára, s ha kellett, munkaidő végeztével is együtt formálták vele a műalkotásokat. S eközben örök érvényű emberi kapcsolatok, barátságok is szövődtek. A magam részéről vallom, hogy az ilyen együttműködés lehet csak alapja annak a művész-munkás-közönség kapcsolatnak, a kölcsönös megértésnek, amely napjaink művésze­tét illetően ma még korántsem a kívánatos mértékű. Ebben segíthet előbbre lépni a közös munka, amelyben a művészi és a termelő­­munka kapcsolatának végtermékei, azok létrejöttének folyamata kerül az eddigieknél nyitottabb szemléletű megítélés alá. Bebizonyo­sodik, hogy a művész is termelő ember, csak személyiséget, egyéniséget, szemléletet formáló esztétikai értéket hoz létre, nem hétköz­napi tárgyakat. Ezeket erősítette meg bennem Hetey Katalin REKARD-beli jelenléte, az ottani fogadtatása és végzett munkája. Ezért is tartom rendkívül igaznak és fontosnak az alábbi gondolatait, amelyeket az 1982-es győri kiállítása katalógusának előszavában írt, s melyeket én munkájának hitvallásaként tudok felfogni. Akként is adom át Önöknek, hozzátéve, hogy kiállítását és annak tanul­ságait ezek szellemében fogadják és tegyék sajátjukká. „Egy gyárban látottakból világot lehet teremteni. Olyan világot, ahol a logika és a funkció a tiszta megvalósulásban egységgé és széppé ötvöződik." Győr, 1985. január Finta Lajos megyei városi tanácsos Győr megyei Városi Tanács V. B. művelődési osztálya

Next