Katalin Hetey szobrászművész (Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1985)
Megtisztelő számomra, hogy e katalógus előszavának, HETEY KATALIN szobrászművész szülővárosában megnyíló kiállítása beköszöntőjének megírására a művésznő és a rendező HERMAN OTTÓ MÚZEUM bizalmát élvezhetem. A művésznő városunkhoz való kötődésén túl örömömre szolgál az is, hogy a kiállítás kapcsán az ország két nagyipari fellegvára, munkásvárosa, egy nagy hagyományú, és egy, a közigazgatási serdülőkorba éppen csak belépő megyei városa került egy újabb lépéssel közelebb egymáshoz, bizonyítva a kulturális, szellemi kapcsolatokra való törekvésüket és azok fontosságát, a gazdaságiak mellett. Hetey Katalint és munkásságát mi, győriek is magunkénak érezzük, művészete az elmúlt években a Győri Művésztelep révén a városhoz kötötte őt. Az eddig 16 évet megért Győri Művésztelep 1979 óta fogad szobrászokat, iparművészeket. Célja: lehetőséget adni a Győrött és az ország más vidékein élő, dolgozó képzőművészeknek, a testvérvárosokbeli és más csatornákon hozzánk eljutó külföldi alkotóknak a város ipari hátterére épülő közös, a közösségi forma ösztönző erejét felhasználó művészi munkára. A Győri Művésztelep hivatásának betöltéséhez segítenek a mecénási partnerkapcsolatot vállaló, a művészek számára munkafeltételeket és -lehetőséget nyújtó üzemeink, vállalataink. Ennek az alkotóműhelynek lett tagja 1981-ben Hetey Katalin, és fogadta őt azóta minden évben a művészetpártolás nemes gesztusából eredően a győri REKARD Mezőgépgyártó Vállalat. Ismeretségünk első pillanataitól fogva tisztelettel adózom azért a művészi elhivatottságért, amely a művésznőből sugárzik. Törékeny termete, szelíd, közvetlen, oldott magatartása ellentmondani látszik annak a határozottságnak, következetességnek, amely művészetének céltudatosságát jellemzi. S mindezt olyan műfajban teszi, ahol az emberi fizikai erő sem elhanyagolható tényező. Ezért érzem vele kapcsolatban különösen igaznak a picassoi megállapítást: „Nem elég, ha ismerjük egy művész munkáit, azt is tudni kell, mikor csinálta, miért, hogyan, milyen körülmények között." Ennek a gondolatnak az igazságáról Hetey Katalin esetében személyesen is volt módom MEZŐGÉP-beli ittléte során megbizonyosodni. Nehéz leírni azt a nagyszerű légkört, amelyet az első év első napjától az üzemben maga körül teremtett. Megragadó volt látni, ahogy vezető és munkás meg az alkotóművész egymásra találtak. Ennek az összetalálkozásnak, a munkából fakadó közös nyelvnek lett az eredménye, hogy elfogadták egyenrangú dolgozó partnerként. Ez az írás nem tudja visszaadni azt a szeretetet, segítőkész törődést, amellyel felsőbb szintű vezető, üzem- és művezető, a munkapad értő gazdái körülvették őt, teremtették elő az anyagot számára, s ha kellett, munkaidő végeztével is együtt formálták vele a műalkotásokat. S eközben örök érvényű emberi kapcsolatok, barátságok is szövődtek. A magam részéről vallom, hogy az ilyen együttműködés lehet csak alapja annak a művész-munkás-közönség kapcsolatnak, a kölcsönös megértésnek, amely napjaink művészetét illetően ma még korántsem a kívánatos mértékű. Ebben segíthet előbbre lépni a közös munka, amelyben a művészi és a termelőmunka kapcsolatának végtermékei, azok létrejöttének folyamata kerül az eddigieknél nyitottabb szemléletű megítélés alá. Bebizonyosodik, hogy a művész is termelő ember, csak személyiséget, egyéniséget, szemléletet formáló esztétikai értéket hoz létre, nem hétköznapi tárgyakat. Ezeket erősítette meg bennem Hetey Katalin REKARD-beli jelenléte, az ottani fogadtatása és végzett munkája. Ezért is tartom rendkívül igaznak és fontosnak az alábbi gondolatait, amelyeket az 1982-es győri kiállítása katalógusának előszavában írt, s melyeket én munkájának hitvallásaként tudok felfogni. Akként is adom át Önöknek, hozzátéve, hogy kiállítását és annak tanulságait ezek szellemében fogadják és tegyék sajátjukká. „Egy gyárban látottakból világot lehet teremteni. Olyan világot, ahol a logika és a funkció a tiszta megvalósulásban egységgé és széppé ötvöződik." Győr, 1985. január Finta Lajos megyei városi tanácsos Győr megyei Városi Tanács V. B. művelődési osztálya