Kiss István szobrász (Tungsram Klub Galéria, 1985)

Kiss István 1927. június 8-án, Biharillyén szüle­tett. Nagyszalontán megkezdett középiskolai tanulmányait 1941-től Budapesten folytatja. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban Visky Balázs tanítja rajzolni, majd 1936-ban a rákospalotai munkás szabadiskolában Kocsis András és Turáni Kovács Imre lesznek tanárai. 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond, Mikus Sándor, majd Pátzay Pál osztályában tanul. 1950-től kiállító mű­vész. 1953-ban — még főiskolásként — meg­nyeri a Dózsa—szoborpályázatot. (A kivitele­zett Dózsa-emlékművet 1961 augusztus 20-án avatták fel.) Munkássága elismeréséül 1956-ban és 1962-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. A Gellérthegyi Emlékparkban felállított „Múlt és jelen" c. domborművéért 1966-ban elnyeri a főváros „Pro Arte" díját. 1967-ben felállí­tották Végvári vitézek c. épületplasztikáját Vácott, Lenin—szobrát pedig Szegeden. 1968- ban munkásábrázolásaiért SZOT—díjat kap. 1969. március 19-én avatják fel Tanácsköztár­sasági emlékművét a Dózsa György úton. A szocialista emlékműszobrászat terén kifejtett munkásságáért 1970-ben Kossuth-díjjal tünte­tik ki, a Lenin—centenárium alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa pedig a Lenin­­emlékéremmel. 1972-ben a Szabadfoglalkozású Képző- és Iparművészek pártcsoportjának titkára lesz, ez év szeptemberében Pest Buda és Óbuda A katalógust tervezte és a kiállítást rendezte: Sós László Felelős kiadó: Zentai Gábor Készült: Tungsram Rt. Sokszorosító Üzemében Felelős vezető: Varga Ferencné egyesítésének centenáriumi előestjén avatják fel Centenáriumi emlékművét a Margitszigeten. 1975-ben érdemes művész címmel tüntették ki. A XI., majd a XII. pártkongresszuson az MSZMP Központi Bizottsága tagjává választ­ják. Összegyűjtött műveit 1976—77-ben kiál­lítássorozaton mutatják be a Szovjetunióban. 1977-ben gyűjteményes kiállítása nyílik a budapesti Műcsarnokban, melyet felkérésére a Tungsram RT munkája nyitott meg. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége elnökévé választják a szövetség 1977-es, majd 1980-as közgyűlésén 1981. április 4-én a Miniszter­­tanács a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tünteti ki. Számos, művészetéről szóló publikáció után 1982-ben jelent meg Tasnádi Attila összefog­laló Kiss István—monográfiája a Képzőművészeti Alap Kiadónál. 1. Magyar atomerőmű 2. Széchenyi 3. Népmese 4. Tanácsköztársasági emlékmű KISS ISTVÁN SZOBRÁSZ KOSSUTH-DÍJAS ÉRDEMES MŰVÉSZ TUNGSRAM KLUB GHIÉRIK

Next