Tűzzománc-varázs Kesztyűs Ferenc, Zengő-Sztankovits Mihály, Würtz Ádám művészete (Budapest, 1985)

l­apjaink nagy gondja a lakáskérdés, bár az állam igen jelentős összegeket fordít új lakások építésére. Szemmel látható, mint nőnek ki a földből a házgyári épülettömbök, ezek a szükséges, de városképet szürkítő sablonépületek. Ám még ezek a sorozatban gyártott panel­­elemes ,,alvó városrészek" sem elégítik ki a lakásigényt. Több lakás kell, s ehhez még több építőanyag. A főváros építkezéséhez a szükséges tégla, cserép és padlóburkoló anyagot lényegében két vállalat, a Budai Tégla- és Cserépipari Vál­lalat és vállalatunk biztosítja. A Pesten - Kőbányán - székelő Épü­letkerámiaipari Vállalat 147 éves múltra tekint vissza. Az 1838-as nagy árvízkatasztrófa serkentően hatott a téglaipar fejlődésére, így alakult meg 1838-ban Rákoson - a még most is üzemelő, jelentősen korszerűsített - téglagyár. Itt vezették be az útburkoló tégla (keramit) készítését is 1879-ben. A II. világháború pusztítását követő újjáépítés szükségessége ha­sonló feladatot adott vállalatunknak, mint az 1833-as árvíz. A sikeres újjáépítést követő rohamos fejlődés pedig fokozott igé­nyeket támasztott a gyártási szerkezettel szemben, a keramit téglától a vázkerámiáig és a belső terek mozaik padlójától az uszodák, ipari létesítmények - húsüzemek, tejüzemek, pékségek stb. - burkolóla­pokkal történő ellátásában. A belföldi felhasználás terjedésén túl nem kis örömünkre egyre több nyugat-európai ország is vásárolja burkolólapjainkat. A burkolólapjainkkal kapcsolatban megnőtt kereslet kielégítése mel­lett egyre nagyobb szerepet kapott valamennyi termékféleségünknél a minőség, az esztétika. Ezen törekvéseink közben kerültünk kapcso­latba a három jeles művésszel, Kesztyűs Ferenc, Zengő-Sztankovits Mihály és Würtz Ádámmal, akiknek művészi gondolatai pontosan ilyen irányba segítették elképzeléseinket. Ezért örültünk és karoltuk fel a művészek kezdeményezését, munkájukat, mivel - különösen a XIII. kongresszus után — növelni szükséges az új iránti fogékonysá­gunkkal a felfokozott minőségi követelményeket. Az újítás gondolata előre vetítette annak lehetőségét, hogy kielégít­sük a lakosság újkeletű igényeit, elsősorban a lakótelepek, közterek emberibbé, színesebbé tételére, s szürkeségük feloldására. Ebben az irányban — egy szocialista szerződés keretében - folytat­tunk közösen kísérleteket négy éven keresztül, amelyeket ez évben eredményesen fejeztünk be. A művészek által ez idő alatt létrehozott alkotásokból a rádió, tele­vízió, sajtó, s kiállítások útján a lakosság már ízelítőt kapott. Kisebb mértékben már a külföld is — New York, Frankfurt - megis­merkedett ezen munkássággal. Kezdeti sikereink alapján bízunk abban, hogy a művészek tervei alap­ján létrehozott kis- és nagyméretű tűzzománc-kerámia alkotásokkal az egyéni és közösségi igényeket is ki tudjuk elégíteni, melynek során impozáns belső és külső tereket lehet kialakítani. Ezt alapozza meg az a néhány érdeklődés, amely középületek - pl. Sarkadi 1. sz. Ál­talános Iskola — homlokzatának kiépítésével kapcsolatban már je­lentkezett. A fentiekben említett szocialista szerződésben a művészek a kísérle­tek anyagi terhei ellenszolgáltatásaként vállalták, hogy a vállalat egyik épületének homlokzatára egy nagyméretű tűzzománc képet készítenek. Ezen vállalás megvalósult, s a vállalat központi telepének bejárati épületén - Würtz Ádám tervei alapján készült kép - került felszere­lésre. Ily módon a nagyközönség is megtekintheti ezen új alkotást. Ezen homlokzati képből, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban ki­állított alkotásokból megismerhetjük azokat a törekvéseket, amelyek az új utakat és új lehetőségeket kívánják biztosítani. A tűzzománc-kerámia kép életképességét alátámasztják azok a neves művészettörténészek - mint pl. Dr. Pogány Ö. Gábor, Sipos Tamás, Dr. Koczogh Ákos -, akik nagyra értékelik és lelkes támogatóik en­nek. Ezekkel a véleményekkel a vállalat azonosítja magát és további lehe­tőségeket biztosít a művészek elképzeléseinek kibontakoztatásához. Bízunk abban, hogy törekvésünk másoknál is megértésre talál, s vé­gül is a gazdasági elképzeléseinket is erősíteni fogja. Kapacitásunk­kal a jelenlegi igényeket ki tudjuk elégíteni. Fokozódó rendelésekhez saját erőből megfelelő kapacitást tudunk kialakítani. Közös törekvéseinket azért tártuk a nagy nyilvánosság elé, hogy sze­mélyesen győződjenek meg munkánk eredményességéről és szélesebb körben váljon ismertté sikeres tevékenységünk, amely végül is a ki­állított alkotásokban testesült meg. Bízunk elképzelésünk támogatá­sában. Kiállításunk megnyitása - nem véletlenül - az Építők Napja előesté­jére esik. Ezzel is szimbolizálni kívántuk az építőkkel és az épületek­VÍG JENŐ vállalati igazgató Elkövetkezhet olyan helyzet, amikor egy-egy képzőművész sajátos kifejezésvágya találkozik más művésztársával, s létrejön az egyes al­kotóból egy kisebb vagy nagyobb csoport közös vágyakat-örömöket­­törekvéseket megfogalmazandó. És itt már egy új természeténél fogva adódó minőségi változás is bekövetkezhet, mert ahogyan közösséget alkot három művész, úgy e közösség immáron önmaga egyéni kifejezési kényszerén túl nemcsak egyedi mivoltában, de így együttesen is közösségi célokat szolgál, az egyénen túl kisebb-nagyobb közösségek szellemi, lelki épülését szolgálja. Tán a fentebbiek figyelembevételével értékelhetjük igazán a nemzet­közi sikerekkel rendelkező Kesztyűs Ferenc, Zengő-Sztankovits Mihály és a számos külföldi sikert elért, háromszoros Munkácsy-díjas Würtz Ádám együttmunkálkodásának eredményét, akik négyévi kemény kí­sérletsorozat után valami egészen egyedülálló, újfajta technológiával hoztak létre tűzzománc-kerámia faliképeket, s immáron egy nagy­méretű alkotást is. Noha évezredekre nyúlik az anyag égetése, s a tűzzománc se számít újnak, de az általuk kidolgozott új tűzzománc-kerámia a képzőművé­szetben újnak számít. Ha az újdonság mibenlétét kutatjuk, két külön­böző, majd mégis összefonódó tényezőre kell rámutatnunk. Az első merőben technikai, technológiai. A dolog természeténél fog­va maga az eljárás - a művészek meg a művészeket támogató Épü­letkerámiaipari Vállalat, hogy úgy mondjuk — ipari titka. Az anyagok keverése, az égetés technikája tartozik ebbe a témakörbe, s erről a nézőnek vagy az ítésznek kevés fogalma lehet, s egyáltalán nem biz­tos, hogy szükséges egyáltalán sok ismeretanyaggal bírnia. De hát a használhatóságot illetően mégiscsak van két paraméter, amely vala­mi fogalmat nyújthat a felhasználhatóságot illetően. Az újfajta tech­nológiával előállított kisméretű táblaképek vagy nagy falfelületet borító festmények mínusz negyven fok alatt és plusz ezerkétszáz fok fölött károsodnak csak, ami emberi számítások szerint optimális, az alkotások létét, mi több, öröklétét csak egy jégkorszak vagy egy mindnyájunk által rettegett és gyűlölt hidrogénháború veszélyeztet­heti. Szakmai tényezőként szerepelhet még az előállítás gazdaságos­sága, ami ugyan mind a hazai, mind a külföldi felhasználásban per­döntően fontos tényező, de nemcsak a művészek, hanem az ipari­technikai szakemberek által is, az előállítás gazdaságossági vonat­kozása több, mint kecsegtető. Marad­hat megintcsak a néző és ítész számára a technológiai rész­nél lényegesebb rész, az úgynevezett esztétikum, művészet, szépség. Az újfajta tűzzománc-kerámia kép­művészi életre valóságát a kisebb hazai tárlatok, vagy a New York-i Hammer Galéria-beli kiállítás és ZENGŐ-SZTANKOVITS MIHÁLY: Galaxis­ sel szembeni elkötelezettségünket, valamint azt, hogy munkánkkal az épületeket szeretnénk szebbé, vonzóbbá tenni, s ezáltal az építők tevékenységének kedvezőbb elismerését elősegíteni.

Next