Váli Dezső festőművész kiállítása (Csontváry Terem, Budapest, 1985)

1942, Budapesten. Kölyökkoromban ásványok (a Nem­zeti Múzeum óriás ametisztje!), később az evezés, heti hat edzés, dunaszag. Érettségi előtt néhány kollázs, nagy-nagy izgalommal. Megtaláltam. Mégis: Iparművészeti, belsőépítész szak, mert jó nem­csak a szellemi, de az anyagi szerkezeteket is érteni (a gótika áhítata és a gótika statikája.) Remek iskola volt. Két év tervezőiroda, 1969 október: szabadfoglalkozá­sú. Diplomát a fiókba. Kiállítások, bemutatók, pályá­zatok évi 15-20; nagyon sokat dolgozom. Előbb Stúdió, mostanában szövetségi tag is. Körülnéztem: Főiskolás nyarak, akkor még autóstoppal az ország, aztán Európa legtöbb képtárát Pénz: Reklámgrafika, ösztöndíjak, fotózás, egy cikksorozat Könyvek: Seneca, Déry, Strindberg, Thomas Mann újra meg újra Pihenésnek: egy kevéssé izgága bernáthegyi Tanítottak: egy leány, Szrogh Gy.; Jánossy Gy.; P. D. Francesca, Vermeer, Messina, Klee Gyűjtök: Még könyvet sem, az a 20-30 is cserélődik. Bútoraimat fenyőlécből eszkábáltam, remélem soha nem fogok többet kívánni Nem elfelejteni: Nagyanyám halálos betegen is mosolygott(ritkán láto­gattam) Mit mondjak még? Homo contemplator - tűnődő em­ber szeretnék lenni. Váli Dezső 1974 november Fényes Adolf terem eddig 770 olajkép. (ebből az évek folyamán megsemmisítettem 480-at.) Szűkül az érdeklődésem. Legjobb képeimet az állam megveszi. Díjak. Biblia Kutya nincs. Két gyerek. Pilinszky, de túl­­képp, mindenki. Tartom. Tanulom. Vagyok. 1985 szeptember Csontváry terem

Next