Széles Judit textiltervező iparművész (Fényes Adolf Terem, Budapest, 1987)
*Ágh István Szél (részlet), 1983 Felekirály, 1985 A mesét a magam örömére írom, könnyeden fantáziátok, nevetek a papír fölött, hiszem, csak így okozhatok örömet másoknak is. Nemcsak a gyerekekre gondolok, a felnőtteket vissza akarom vezetni hatalmas képzeletű életkorukba, mikor még minden lehet. Hadd bohóckodjon Struga manó, ez az ezeréves, szakállába öltözködő csöppség, aki százévenként jelenik meg; hadd csavarja el a meseszokásokat Felekirály, aki onnan folytatja a történetet, ahol elődei abbahagyták! Mindenféle eszembe jutó elemből „applikálom” a szöveget: népmeséből, életrajzomból, mai eseményekből, álomi szürrealitásból, s amire éppen akkor figyelek föl, akár a hóra szálló rigóra, így érzem közel magamhoz a képpé ragasztott textíliák változatosságát. Nem szerettem volna olyan illusztrációt, ami a szavak megfestett, megrajzolt tükre, s felnőttes szabályossággal próbál alkalmazkodni. Ha írásomban a manó sas hátán repül a mezőtúri vonat fölött, akkor Széles Judit képzeletében a középkorias Felekirály ülhet pepita nadrágban villanylámpa alatt. Munkái szabadok, akár a gyerekeké, akik rongybabájukról, kukoricaszár-játékukról biztosan hiszik, kisbaba vagy ökrösszekér, ahogy kiskorunkban szoktuk mondani: Igazibul-játszásibul. Széles Judit pályakezdése azokra az évekre esik, amikor az egyetemes és a magyar textilművészet nagy reneszánszát éli. Az alapanyagok sokfélesége, új anyagok használata, a technikák vegyítése új formai és szerkezeti megoldásokat tesz lehetővé a fő célkitűzés, a textil nyelvén megszólaltatott kifejezés érdekében. Nagyszámú megvalósításra váró tervén mindmáig elsődlegesen festőlátásról tanúskodik, első elkészült faliképeinek direktfestési technikája is ennek érvényességét támasztja alá. Faliképeinek, textilterveinek és a nagy kedvvel készített könyvborítóinak motívumai a természeti formák átlényegítéséből alakulnak. Művein nem csupán a természeti formák puszta átírásáról, dekoratív rendezéséről van szó, hanem elsősorban a bennük feszülő mozgás megjelenítéséről, hiszen eddigi munkáinak ez az alapproblémája. Ez a dinamizmus elevenedik meg egy hullám fodrozásából, vagy a föld mozgását őrző hegyek és völgyek vonulatából komponált tervein. Faliképeinek egységes és semleges, zsákvászon, vagy lenvászon alapszövetei voltaképpen a mozgásteret jelölik ki, ahonnan a formák elrugaszkodnak, ez az elmozdulás aztán tovább gyűrűzik a formák belső játékában a foltok sűrűsödéseiben és ritkulásaiban, szétválásában és összekapcsolódásában. A hímzett és a hímzetlen felületek váltakozása, a pozitív és a negatív formák kontrasztjára épülő filcapplikálás a világos és sötét színek ellentétes hatásával párosulva olyan faktúrát eredményez, amely a formák lendületét töretlenül továbbviszi. Péter Márta i Főiskolán tanul, kézifestő- és nyomottanyagtervező szakon végez, diplomamunkájával I. díjat nyer az Év legszebb terméke című pályázaton Foszlófelhő, Szél, Tenger — sejtelmes, örökké változó formavilágát idézi Széles Judit textilművészete. Közös vonásuk a síkban tartott szín és dekorativitás. Az alkotó indíttatása a textilfestés és a szitanyomás volt. Anyagai: különböző színű pamut- és lenvásznak, laza géz, horgolt, színes felületek, ragasztott fonalak, spárgák, feldarabolt filccsíkok — tekerve és varrva. A vásznak számomra a festmény síkjának benyomását keltik, a rajtuk megjelenő enyhén domborodó rátétek rajzolatai a rögtönzés üdeségével hatnak. A Menyegző (1972, festett selyem) magán viseli a kéz közvetlen gesztusát. A Kék és Zöld angyal (1974, 1978, vászon, horgolás, hímzés) színvilága, kompozíciója, a rátétek laza felületei a textilfestés folthatását idézik. A Dió (1975, vászon, spárga, horgolás), a Fa (1976, zsákvászon, ragasztás) alapszövetéhez közelálló színek plasztikussá teszik a műveket. Friss kísérlet a Hasadás (1987, vászon, ragasztás). A fekete lenvászon alól a fehér éles rajzolatként villan elő, olyan esetlegességgel, ahogy a két egymáson lebegő textil közötti levegőréteg engedi. Azt az érzést kelti, mintha éppen tanúi lennénk a természet mozdulásának. Széles Judit munkásságának lényeges része az apró kép, világ is. Manók, királyfik, tündérek kelnek életre a kivágott egymáshoz vagy egymásra ragasztott textilekből. Az így kialakított kollázsok szellemessége ötvöződik a gyermekrajzok naivitásával, tisztaságával és derűjével. Csodálatos lények ők, együttes hatásuk egyszeri és szívet melegítő, Széles Judit iparművész és Ágh István költő közös alkotásai. Katona Vali textiltervező 1966—71 a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat tervezője 1971—76 a RÖLTEX Vállalat kirakatgrafikusa 1971-től jelennek meg könyvborító- és könyvillusztráció tervei 1986-ban Ágh István: Felekirály című könyvének illusztrációiért Miniszteri Dicsérő Oklevelet kap Egyéni kiállításai: 1974 Ifjúsági Ház, Zalaegerszeg 1976 Szoboszlói Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1977 Petőfi Sándor Ifjúsági Ház, Győr (Kodolányi Lászlóval) 1979 Pedagógiai Főiskola, Kaposvár 1982 Várkonyi Nándor Megyei Könyvtár, Pécs Művelődési Központ, Pécsvárad Helytörténeti Múzeum, Gödöllő (Hőgye Katalinnal és Rainer Péterrel közösen) 1983 Művelődési Központ, Kiskőrös 1985 Münnich Ferenc Megyei Művelődési és Ifjúsági Ház, Szombathely 1986 Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém Dió, 1975 SZÉLES JUDIT 1939. március 7-én született Pakson 1961—66 a Magyar Iparművésze