Kovács István papírszobrász- és performen kiállítása (Ceglédi Galéria, 1991)

Ceglédi Galéria Kossuth tér 5/a. A Kossuth Művelődési Központ Igazgatósága szeretettel meghívja Önt 1991. november 11-én 18 órára a Ceglédi Galériába Kovács István papírszobrász­ és performen kiállításának megnyitójára A megnyitón performance: „Tojásded” Megtekinthető: 1991. november 11-től, november 22-ig hétfő kivételével naponta 10—18 óráig, szombat—vasárnap : 8—12 óráig. Kovács­ István szobrai első pillantásra Segal vagy Rpakanowicz munkáit juttatják eszünkbe, azon­ban ezek másságára eredője, indíttatása és kul­turális közege a magyarázat. Keletkezésük ak­ciókra, performancokra vezethetők vissza. Kovács István kiállításain valamilyen akciót mutat be, amely többnyire body artos materiálakció egy­­egy szituációra épülő néhány perces event. Gyak­ran él a testfestés eszközével, máskor mezítelenül birkózik az anyaggal, de van, hogy csak elszen­vedi annak hatását. Rövid akciós célja a szituá­cióteremtés, melyet a nézőkhöz testközelben ad elő. Kifinomult mozgásával, rezzenéstelen kon­centráló képességével szuggesztív hatást gyako­rol nézőire. Szituációteremtő képessége — mely lehet passzív, meditatív állapot is — valahol a színházi előadóművészet és a legbensőbb ént fel­mutató performance között helyezkedik el. Egy­aránt építkezik a színház mimetikus, pantomimes elemeiből, de kihasználja az emberi test tiszta hatását, amely a body artos performance egyik fő alkotóeleme. Papírszobrai előnye, hogy akcióhoz hasonló szi­tuációinstalláló lehetőséget hordoznak,­­önma­gukban esetlenek, egymással interakcióba lépve képesek aurát teremteni, miként alkotójuk egy­­egy akciója során. A viszonylag anatómiai hűség­gel készült szobrok gyakran tömbszerűen egy-egy gesztusba merevedve jelennek meg. Festésükre a testszínhez közeli árnyalatok a jellemzők, nékü­­lözve az újvad, harsány, expresszív színezést, hogy jobban szolgálják a meditatív állapotteremtés lehetőségét. A papír természetes barnás színe lehetőséget ad készítője számára, hogy a mimikri­művészetét gyakorolva, akár élőszoborként része legyen egy installációnak. Bárdosi József művészettörténész

Next