Vén Zoltán kisgrafikusművész (Csepel Galéria, 1991)
napokban honos és megszokott grafikai munkákkal. Pedig ezeknek a zöme kisgrafikai teljesítmény, amely nemcsak az alkalmazotti feladatoknak, de a művészi igényeknek is eleget tesz. A kisgrafika legkultiváltabb műfaja természetesen az ex libris, azaz a könyvjegy, amely a könyv tulajdonosának nevét, címerét, jelképét vagy jelmondatát tartalmazó grafikai lap, amit a kötés vagy a borító belső oldalára szokás ragasztani. Már a reneszánsz korában ismerték, s tervezésével olyan kiválóságok foglalkoztak mint Dürer. Páratlan lehetőségeit a századforduló éveiben, a szecesszió korában fedezték fel, párhuzamosan a könyvtervezés művészi fokra való emelésével; az ekkor készült hazai könyvjegyek, Kőrösfői-Kriesch Aladár, Kozma Lajos és mások munkái immár a műfaj klasszikus darabjainak számítanak. Az ex libris tervezés precíz szakmai tudást igényel. .. sokszorosító eljárások kimerítő ismeretét és a kultúrtörténetben való komoly jártasságot. Mi több: emberismeret, pszichikai érzék is kell hozzá, hisz a művésznek igazodnia kell megrendelője habitusához, jelleméhez, műveltségéhez és foglalkozásához. Az 1941 -ben született, s ma ötven éves Vén Zoltán rendelkezik ezekkel a kvalitásokkal. Ragyogó iskolája volt, mert csaknem egy évtizedig a Pénzjegynyomda tervezőjeként dolgozott, ahol a réztechnika minden fogását kitanulta. A hetvenes években, mint a Bábszínház műhelyvezetője, a régi korok szellemi és tárgyi kultúrájába nyert bőséges betekintést, később pedig szabad pályára lépett. Festőnek indult, de végülis a képgrafikánál, jelesül az ex libris műfajnál állapodott meg, amelynek vitathatatlanul egyik élvonalbeli művelője. Öt hazai, és három külföldi egyéni kiállítás, csoportos kiállítás Japántól Angliáig s tizenhárom különféle díj minősíti eddigi munkásságát, köztük Olaszországban, Dániában, Lengyelországban és Belgiumban nyert nemzetközi elismerések. Szakmai évkönyvek, a műfaj legjobbjait felsorakoztató almanachok és antológiák tartják számon munkásságát, előkelő bibliofil kiadók tartanak igényt illusztrátori közreműködésére. A romániai falurombolással foglalkozó lapjai bejárták a világot, s mozgósítottak az erőszakkal szembeni tiltakozásra. A rézmetszés technikáján érdemes elidőzni. Képzeljük el, hogy egy polírozott, sima rézlemezbe vésővel kell belemetszeni a kívánt mélységbe - világos, halvány vonalnál sekélyebben, sötét vonalnál mélyebben - az elképzelt rajz tükörképét. Szerzetesi munka, biztos kéz, türelem, fegyelmezettség kell hozzá, pedig a művész feszült idegállaptban, az alkotás lázában ég. Ezt a technikát ma Magyarországon nyolcan, tízen művelik. Mintegy 300, zömmel rézmetszésű lapot kitevő életművéről nem könnyű nyilatkozni, mert művészete mind tartalmi, mind formai tekintetben a változaTasnádi Attila művészeti író Mint oly sokszor fennállása során, ismét felfedezésre vállalkozik a Csepel Galéria: egy kevéssé ismert művészeti ágat, annak avatott képviselőjével ajánl a közönség figyelmébe. A művészeti ág a kisgrafika, a művész pedig Vén Zoltán, akinek könyvjegyeiért - szakmai műszóval ex libriseiért — versengenek a hazai és a külföldi műbarátok. Sajnos mind a művészeti ág, mind a művész hazánkban, jószerivel csak a szakmai körök előtt ismerős, mert nálunk, a külfölddel ellentétben, nincs különösebb hagyománya a kis méretű grafikai lapok gyűjtésének, s így a művészeti ág története, fejlődése és problematikája is csak keveseket érdekel. A bélyegeket felragasztjuk, de csak ritkán nézzük meg, hogy az apró ábra kinek a művészi leleményét dicséri, s ugyanígy vagyunk az árucímkékkel, illusztrációkkal és sok más, a hétköziéri széles skáláján mozog. Miután minden témája speciális megközelítést igényel, stílusa mindig az adott feladathoz alkalmazkodik, mindazonáltal komponálásmódjának, képi építkezésének vannak jól érzékelhető, egyéni vonásai. Kedveli az aszimmetrikus megoldásokat, szívesen él a groteszk, az irónia, a humor eszközeivel és stilizálásmódjában mindig fellelhető a szimbolista szándék, az adott téma hátterének, mélyrétegeinek intellektuális átvilágítása. Tematikájában kitüntetett szerepe van a kultúrélménynek, foglalkoztatja a vallás, a mitológia, a folklór, az irodalom és a történelem; előszeretettel idézi nemzeti művészetünk nagyjait, illetve azokat a magatartásformákat, gesztusokat, amelyek a közösséget, a nemzeti felemelkedést szolgálják. Ez a különleges figyelem a honi sorskérdések iránt magyarázza, hogy művészetének internacionalista jellege ellenére is saját arculata van. Vén Zoltán úgy propagátora az egyetemes értékeknek, hogy őrzi és viseli a magyarságát is.