Berekfürdői Nagykun Nemzetközi Művésztelep (Berekfürdő, 1992)

1969-1973 RÉSZLET A SZEMÉRMETLEN MAGYARÁZATPRÓBÁKBÓL, XI. . . . „kicsi, fekete, kerek keretes képek” — mondta Baranyay ezekről a nem egészen kicsi, fekete, kerek keretes képekről. És bár végülis tökéletesen mindegy, mit mondtunk­, az azért mégis csak jellemző, ahogy Baranyay lekicsinyli őket. Ahogy elrejti a képeket. Ahogy a képek elrejtenek és fölfednek valamit. Ahogy nem lehet pontosan tudni : a keret — a lak — a fontos, vagy a rést eltömő köves-szálkás ujjak. S talán éppen csak sejthetjük: elő­lünk zárul-e be a nyílás, vagy épp a mi tekintetünk nem engedi, hogy kitáruljon. E kezek elsza­kítanak-eltiltanak valamitől, vagy éppen mi, a résre szegezett pillantásunkkal szabunk határt, tuszkoljuk vissza (honnan-hová?) a kilé... Kívül vagyunk-e vagy belül ? Amit sohasem tudhatunk. Másképpen : adunk-e vagy kapunk ? Jót vagy rosszat? Megérdemelj­ük-e ? Kéz feszül szembe a szemnek . . . Hajdú István

Next