Andreas Oldörp kiállítása (Liget Galéria, Budapest, 1993)

ŰJ KÁVÉZÓ NYÍLT A SZAMUELY UTCÁBAN Itt egy fa állt valamikor, árnyékban somszag----------------messze tőle Pont fél egy.------Por van itt.---------------­Ne legyen késő! — nehogy késő legyen------­Várni való volt.----------------------------------­Otthon zamárdit játszanak! tornya, tenyere, kenyered.-------Egyszerre három hetet le­nyávogtak tőlem!-------------------duzzad — Vedd elő — a jobbik — nyer — eszed!------­Buzik!------bízik!--------meleg a papíron — Itt egy kutya járt, elég érdes a tenyered? — hányan voltak itt? pénz van a szemében — elég mélyen van? — miért, hányan vagyunk?-----------------------­-------Rózsám somot nyúznak — kenyérszagú a tenyered!----------nem volt tolakodó. — Állj egy kicsit hátrább! tolakodónak nem mondható. — Kérd meg, törülközzön le! — Valamikor itt egy mózeskosár állt, hevert-------Lezajlik és jól zajlik le!-------­Kinek hallgatja ez? Kinek öltözött, költözött ide ha nem nekem!? — tapintatosan kérd meg, törölje meg magát. Kérd, csak kérd!! — -------------------------------------Köpj a sóba! Beleőrült vájjon abba hogy idegen?----------­Beleőrültek abba,hogy egymásnak idegenek! ? Itt azelőtt Beleőrültek vájjon abba---------------------? Itt azelőtt egy bagolyleső állt. Mert azt akarom, hogy csücsöríts!----------­--------------------------------------vémnarancs. Rulettszagú a tenyered. ..---------------------­! VT- (VÁJJON ABBA híres íjász és húsevő.) b TZ itt/ifib.^en fekvő A/5-gs óllal. ÍZ ott jobbra egy Erdély Mi­lés vers 1-ső oldala. Esi a verset én, Dajam­en november aliján mejepijonoc. Uccán, illetve a Körör­dön. Nem variálni ajjcc, mart hiszen nekem annyira teccik, hogy összeepidom­olon Dijamat tőle. Ondó« eposonandó» ondolás.xfc: Én 1 Am Ondó vagyok. -ilLoj-C 15 . Ujpcsí-S^ • UjDi(plát9­) • . Lc-pu^j Ls^ûl i "PeöjL ^ "ÍJl^VdA. I ^ '^S~U^b At 2,U_ VVv€LW»-aa-U/\. ■ _ Az eîu. e!^ — i‘—> [(aua.Ç.* AÖW /, * lmá'l AULAHllSV^ hM^R75 w l)

Next