Kesztyűs Ferenc művészete (1993)
KESZTYŰS FERENC 1932-ben született Sarkadon. A fővárosban él és alkot. Állandó kiállítása Budapesten a GAMBRINUS-ban (Teréz krt. 46.), magángalériája pedig a VII. kerületben, a Rákóczi út 82. II. emelet 2. (telefon: 1413-082), valamint a Damjanich u. 26/a VI. emelet 11. (telefon: 1421-210) alatt tekinthető meg. Neve jól ismert számos hazai, nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás kapcsán. Olaj- és tűzzománc-kerámia alkotásaival, grafikáival, karikatúráival több kontinensen számos alkalommal mutatkozott be, s nem egy műgyűjtő és múzeum (Sarkad, Berettyóújfalu, Operaház, Ancona, Prága, Gabrovo, Montreal, Havanna, Guadalajara stb.) őrzi műveit. Mint festő- és grafikusművész, karikaturista, hazai és külföldi lapokban rendszeresen publikál. Az olaszországi Anconai Nemzetközi Grafikai és Humor Biennálén kétszer tüntették ki ezüst éremmel, itt és más nemzetközi kiállításokon - Havanna (Kuba) bronz érmet, Montreal (Kanada), Guadalajara (Mexikó), Gabrovo (Bulgária), Prága (Csehszlovákia) - számos diplomát kapott. Két társával ő dolgozta ki a tűzzománc-kerámia festészet alapjait, amely az egyetemes képzőművészetnek teljesen új műfaja, az építészetnek külső- és belső murális díszítő eleme lett. A tűzzománc-kerámia alkalmas arra, hogy a mai és holnapi életformát kellemessé varázsolja, s kiemelje a mindannyiunkat körülvevő tárgyak tömeggyártásának egyhangúságából, mégpedig úgy, hogy dacoljon az idők múlásával, a mostoha időjárás ártalmaival. Az állami minőségellenőrzés vizsgálatai szerint a tűzzománc-kerámia mínusz 40 és plusz 1200 C ° között károsodás nélkül állja a hőmérséklet változásaival járó megpróbáltatásokat ami-különösen a fagypont alatt-a mi épövünk tájékán és északabbra a tárgyak tartósságának elemi feltétele. Kesztyűs Ferenc e művészeti találmányának kimunkálásával elindítója lett és döntő szerepet tölt be a tűzzománc-kerámiafestészet néven mindinkább ismertté váló, a jelen és a jövő ízlését a táblakép és murális festmény igényét kielégítő eljárásnak. Mint újszerűséggel, tűzzománc-kerámia festményeivel 1985-ben őt mutatta be a magyar állam az NSZK-beli frankfurti tavaszi, majd az őszi nemzetközi vásáron. Würtz Ádámmal és Zengő Sz. Mihállyal készített nagyméretű tűzzománc-kerámia alkotása az Épületkerámiaipari Vállalat főbejáratának homlokfalát, egyéni nagyméretű murális tűzzománckerámia faliképét pedig a Debreceni Református Kollégium dísztermének főfalát, valamint a Sarkadi I. számú iskola homlokzatát díszíti. A gyártmány előnyös számadatai mellett a színeffektusok felfokozása a tűzzománc-kerámia legvonzóbb tulajdonsága, amiért is széleskörű alkalmazása társadalmi méretű jótéteménnyé válhat. Dr. Pogány Ö. Gábor művészettörténész a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója Fölfedező művész Kesztyűs Ferenc, aki táblaképei mellett rádöbbent a tűzzománc tartós technológiájára. Monumentális méretben köztérbe álmodja vizuális gondolatait - csökkentve a léptéket - tűzzománcai a családi otthon atmoszféráját színesítik, melegítik. Mindenki szövetségese, a tűz is. Az is a csodálat része, amikor a hevített láng véglegesíti és árnyalja megálmodott színeit, az utolsó aktust személytelen barátja teremti, az új színeket, a színek családját alkotó tűz. Kesztyű Ferenc vállalkozó festő, keresi és megtalálja kapcsolatát a közönséggel, egyengeti társainak kibontakozását is. Magára is gondol, miközben önzetlenül segíti kollégái menedzselését. Juhász Gyula hangoztatta „Nem a pacsirta fontos, csak a dal”. Az ügy. Kesztyűs Ferenc a költői summázatot pontosítja: Mindenek előtt a dal, de szívünk madarát is szeressük, érje el célját egyszerre a személyiség és a közösség. Mozgásba lendíti a mozdulatlanságot, hogy a Mű közvetlen környezetünkké váljon, válhasson. Azonnal, töretlenül. Ars poeticája, hogy minden arc, minden folyópart, minden vízen ringó bárka, minden virág, az összes utca és a szélben lassú táncot lejtő lomb a világörökség része, képi központ, melynek megörökítése, sajátos értelmezése a festő kötelező feladata. Innen a gyorsulás művészetében, összeszedi a látvány töredékért, színes jegyzetekben, ecsetjárásának gyorsírásával a magyar tájak újságíró festőjeként a képi riportok művészeként. Plinius utóda Kesztyűs Ferenc, fáradhatatlan polihisztor, aki szakadatlan, minden közegben alkot. Jogász, író, festőművész egy személyben, alkotó ember. Festői munkássága szakadatlan. Festői gyorsírása arra szolgál, hogy a művészet utolérje a valóság távlatait, és azt új szellemi vagyonként minél előbb, minél teljesebben átadhassa az embernek. A kép az összművészet eszperantója, általa szabadon társaloghat egymással az emberiség. Mindezt azzal kezdeményezi Kesztyűs Ferenc, hogy hírt ad honi tájainkról az égtájak minden lakójának a kép általa teremtett köznyelvén, mely mindenki számára érvényes közlés, érthető. A látvány alapegységeit közvetíti a színes híradás szorgalmával, becsületességével a képi leírás, ábrázolás, értelmezés összetett egységében. Minden érdekli, izgatja. Számára megfestendő az egész világ. Enciklopédikus alkat, hőn óhajtott vágya, hogy ő és minden társa külön és együtt művészetté fokozza emberi létezésünk minden rétegét és Losonci Miklós egyetemi tanár, művészettörténész árnyalatát. A megbomlott V. László: 18x30 cm tűzzománc-kerámia Kesztyűs Ferenc küldetése Első élményét megőrzi a kép gyors és közvetlen kidolgozásában, a látvány így egyszerre közvetíti a valóság anatómiáját és Kesztyűs Ferenc friss benyomásait a világról. Ámulata motívuma egyben - valamennyit képpé alakítja, fokozza - létre ítéli, termékenységét a mindenek iránti udvariassága indítványozza. Nem közömbös az sem, hogy hangvétele mindvégig derűs, oldja, szelídíti a drámát, maga a szín a legnagyobb enyhülőt. Valamennyit meghívja művészetébe, igaz, mindig más színcsoport építi a művet választékossága jegyében. Fölfedezte, hogy az élet hatalmas élmény raktár, mely számára sok kincset tartalmaz. Megragadja azokat, ami előtte özönlik, ami előtte hömpölyög. Fölösleges a keresés, csak a megörökítés válik új feladatává. Abban az értelemben helytörténész festő, hogy ifjúságának színes emlékeit csűrbe gyűjti, állandó képciklusa ezt a forrást őrzi és tárja fel, gyermekkorának fákkal bélelt utcáit, színes árkait, a színes idő ringását. Egészséges lelkületének köszönhetően folyamatosan dolgozik, kihagyások nélkül, a belső indíték szüntelen megleli energiabőségéből és szorgalmából adódóan a kivitelezés befejező aktusait. Kesztyűs Ferenc gyakorló festő, aki nem ismeri a szüneteket és megtorpanásokat, tudja, hogy nem engedélyezheti magának a munkátlanság fényűzését. Kétségeit az alkotás szerves légköre szünteti meg, azzal hessenti a kételyt, hogy helyette rajzol, fest, új művet szerkeszt, így hagyják el terméketlen vívódásai, amelyet csírájában fojt el.