Marton László alkotásaiból rendezett kiállítás (Thermál Szálloda Konferencia Terme, Hévíz, 1993)
Marton László művészeti életünk egyik legkiemelkedőbb jelentőségű és legismertebb alkotója. Munkásságát számos nagyhatású és nagyméretű szobor jelzi, amelyekkel köztéri művekként találkozhatunk Budapesten, vidéken és külföldön. Nevéhez fűződik például a budapesti Parlament mellett elhelyezett József Attila szobor, a Petőfi híd budai oldalánál a festő Egry Józsefről mintázott mű, Liszt Ferenc szobra a róla elnevezett téren. Vidéken a hévízi parkban a Kisfaludy Sándor emlékére mintázott Kisasszonyok szobra, Veszprémben a Történeti allegória című sokalakos kompozíciója, a Petőfi Színház előtti Petőfi bronzszobor csak néhány a több mint száz felállított alkotásából. Művészeti hitvallásáról a szobraiban vall, amelyekben a mai és a történelmi emberalak ábrázolása foglalja el a legfontosabb helyet. Munkásságával elsősorban mint köztéri szobrász áll előttünk, de egy másfél méteres, kisplasztikának már nem tekinthető szobrokat is szívesen farag márványba, kőbe. Szívesen fest, akvarellezik, rajzol. Festői látásmódja szobraiban is érvényesül, grafikai művei viszont tömörek, plasztikusak. Portréi élettel telítettek, elegánsan előadottak, bennük a humán felismerések sokasága tükröződik. Szellemes változatosságot, kiegyensúlyozottságot, nyugodtságot, belső mozgalmasságot hordoznak. Képei, aquarelljei, ceruzarajzai elpusztíthatatlan belső tartalékokat sugallnak, szakmai ötleteinek kísérleteit tükrözik. Biztos kézzel rajzol. Sikerei nem csak született adottságaiból következnek, alapos iskolázottságot bizonyít. Marton László afféle népfi, tapolcai születés, a balaton felvidék küldötte, kovácsok, szőlősgazdák leszármazottja, aki nehéz munka légkörében, erős egyéniségek között nőtt fel, sokat tanult, míg tevékenykedett, nagyrahivatott mesterek tanítványa volt. Annak a nemzedéknek a tagja, amelyik még körültekintő, szakszerű művészképzésben részesült, amelynek a képviselői mindent elsajátítottak, ami a tanintézetekben, múzeumokban, könyvekből, a művelődéstörténelemből birtokba vehető. Marton László ist einer der bedeutendsten und bekanntesten Schaffenden unseres künstlerischen Lebens. Seine Tätigkeit wird von zahlreichen wirkungsvollen Statuen von grossem Ausmass gezeichenet, denen wir in Budapest, am Lande und auch im Ausland begegnen können. An seinen Namen knüpft sich zum Beispiel eine Attila József Statue neben dem Budapest Parlament, benannt An der Donau, eine andere bei der Budaer Seite der Petőfi Brücke modelliert nach dem Maler József Egry, das Standbild von Franz Liszt, auf dem nach ihm benannten Platz. Am Lande im Park von Hévíz ein Fräulein Bildnis modelliert zum Andenken an Sándor Kisfaludy, in Veszprém eine Komposition mit vielen Figuren betitelt Geschichtliche Allegorie, eme bronzen Statue von Petőfi vor dem Petőfi Theater, um nur einige von den mehr als hundert auf gesteh ten Werken zu erwähnen. Sein künstlerisches Bekenntnis drückt sich in seinen Standbildern aus, unter denen der grösste Platz der Darstellung der heutigen und geschichtlichen Menschenfigur zukommt. Mit kraftvollem Talent, mit leidenschaftlichem Interesse und sicherer Hand modelliert er seine Statuen. Mit seinem Schaffen steht er in erster Reihe als Bildhauer für öffentliche Plätze vor uns, aber er meisselt gerne auch ein bis anderhalb Meter grosser Figuren - die man nicht mehr als Kleinplastiken betrachten kann - in Marmor oder Stein. Seine Sensibilität kommt in seinen Kleinplastiken in Bronze zum Ausdruck, die von der Thematik bestimmte intime Stimmung ausstrahlen. Er malt auch gerne, auch Aquarelle, und er zeichnet auch. Seine malerische Sichtweise kommt in seinen Statuen durch gefühlsvolle Flächenplastik und Clair-obscur Spiel zum Ausdruck während seine graphische Werke eine massive Konzipierung und plastische Vortragsweise charakterisiert. Im Vordergrund steht meistens eine einzige Figur. Die Werke des László Marton bereicherten die künstlerische Tradition von Jahrtausenden durch intime Aussagen über den Menschen. Er spricht mit Hochachtung und zarter Liebe von der menschlichen Grösse seiner Modelle, seien sie geschichtliche Grössen, Persönlichkeiten der näheren Vergangenheit oder Figuren der Mythologie. Diese Werke sind anspruchsvoll, ehrlich, aufrichtig und voll von Mitgefühl.