A Tatabányai turul II. (Tatabánya, 1993)
Ács Endre - Kassai László - Lajta Károly -id. Madarassy Walter -Técsey István: A Turul - Emlékmű helyreállításának technikai és művészeti kérdései A Turul - emlékmű restaurálása (id. Madarassy Walter) „A múlt szellemi üzenetét hordozó monumentális alkotások a népek évszázados hagyományainak élő tanúi a jelenkor számára. Az emberiség - amelynek nap mint nap lekiismereti kérdése az emberi érték egysége- ezeket az alkotásokat közös örökségnek tekinti, és egyetemlegesen felelősnek vallja magát védelmükért a jövő generáció előtt, amelyeknek hitelességük teljes gazdagságában kell ezeket az emlékeket átadni. ” Így kezdődik a műemlékek és építészeti együttesek konzerválására és restaurálására vonatkozó Velencei Carta. Megtiszteltetés volt számunkra a bizalomnak az a kinyilvánítása, hogy 1991. májusában mi kaptunk megbízást a tatabányai (bánhidai) Turul emlékmű helyreállítására. Arra törekedtünk, hogy a feladatot a Velencei Carta előbb idézett követelménye szerint végezzük el. Munkánkat az orvosiára szoruló baj megismerése érdekében kutatással kezdtük. Munkánkban fel tudtuk használni a Budavári Turul restaurálása során szerzett tapasztalatokat, bár a Budavári Turul szobor rongálódása a bánhidaihoz képest elhanyagolható volt. Tanulmányoztuk a Donáth életművével foglalkozó művészeti irodalmat, s részben a magunk által gyűjtött, részben a kuratórium által rendelkezésünkre bocsátott fotókból és egyéb dokumentumokból leszűrhető következtetések alapján dolgoztuk ki helyreállítási terveinket. A legnagyobb figyelmet a megmaradt szobordarabok tanulmányozására fordítottuk. A fotók és egyéb emlékek tanulmányozása alapján ugyanis viszonylag hamar eljutottunk ahhoz a következtetéshez, hogy a szobron a legsúlyosabb károk a lebontáskor keletkeztek, s maguk a maradványok zömmel hiteles, a művész kezétől származó darabok voltak. A lemeztaposásból származó deformálódásokat nem szabad szobrászkalapács nyomának nézni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a század végén lemezdomborítással készült szobrok - s akkor ez a szobrászati technika közkedvelt volt - megközelítőleg száz éves élettartamot érhetnek el. A Kúria oromzatán lévő Iustitia-szobor, mely hasonló technikával készült, úgyszintén felújításra szorul a váz elrozsdásodása következtében. Ez abból adódik, hogy a viszonylag gyenge segédtartókat ennyi idő alatt emészti el a rozsda. A vastag főtartók várható élettartama viszont akár két-háromszáz év is lehet. A helyreállítási munkák feltételeit megállapító közgyűlési határozat olyan koncepciót fogalmazott meg, amely több évtizedes restaurátori tapasztalataim szerint is alapvető korrekciók nélkül biztosítani tudta, hogy a feladat végrehajtásában érdekelteknek erőiket nem kellett folytonos vitákban koptatni. A feltételek nagy vonalakban vázolták a várt eredményt, de szabadságot adtak a tervezőknek, a művészeknek és a kivitelező vállalkozónak is ahhoz, hogy az