Kesztyűs Ferenc művészete, háromszoros nemzetközi ezüstérmes grafikus- és festőművész kiállítása (Magyar Kultúra Alapítvány székháza, Budapest, 1994)

ESZTYŰS FERENC 1932-ben született Sarkadon. A fővárosban él és alkot. Állandó kiállítása Budapesten a Gambrinus­ban (Teréz krt. 46. sz.), magángalériája pedig a VII. kerületben, Damjanich utca 26/a, VII. emelet 11. alatt tekinthető meg. (Telefon: 142-1210) Neve jól ismert számos hazai, nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás kapcsán. Olaj- és tűzzo­mánc-kerámia alkotásaival, grafikáival, karikatúráival több kontinensen számos alkalommal mu­tatkozott be, s nem egy műgyűjtő és múzeum (Sarkad, Berettyóújfalu, Operaház, Ancona, Prága, Gabrovo, Montreal, Havanna, Guadalajara stb.) őrzi műveit. Mint festő- és grafikusművész, karikaturista, hazai és külföldi lapokban rendszeresen publikál. Az olaszországi Anconai Nemzetközi Grafikai és Humor Biennálén háromszor tüntették ki ezüst­éremmel, itt és más nemzetközi kiállításokon - Havanna (Kuba) bronzérmet, Montreal (Kanada), Guadalajara (Mexikó), Gabrovo (Bulgária), Prága (Csehszlovákia) - számos diplomát kapott. Két társával ő dolgozta ki a tűzzománc-kerámia festészet alapjait, amely az egyetemes képzőmű­vészetnek teljesen új műfaja, az építészetnek külső és belső murális díszítő eleme lett. A tűzzo­mánc-kerámia alkalmas arra, hogy a mai és holnapi életformát kellemessé varázsolja, s kiemelje a mindannyiunkat körülvevő tárgyak tömeggyártásának egyhangúságából, mégpedig úgy, hogy da­coljon az idők múlásával, a mostoha időjárás ártalmaival. Az állami minőségellenőrzés vizsgálatai szerint a tűzzománc- kerámia mínusz 40 és plusz 1200°C fok között károsodás nélkül állja a hőmérséklet változásaival járó megpróbáltatásokat, ami - különösen a fagypont alatt - a mi égö­vünk tájékán és északabbra a tárgyak tartósságának elemi feltétele. Kesztyűs Ferenc e művészi találmányának kimunkálásával elindítója lett és döntő szerepet tölt be a tűzzománc-kerámia festészet néven mindinkább ismertté váló, a jelen és a jövő ízlését a táblakép és murális festmény igényét kielégítő eljárásnak. Mint újszerűséggel, tűzzománc-kerámia festményeivel 1985-ben őt mutatta be a magyar állam az NSZK-beli Frankfurti tavaszi, majd az őszi nemzetközi vásáron. Würtz Ádámmal és Zengő Sz. Mihállyal közösen készített nagyméretű tűzzománc-kerámia alkotá­sa az Épületkerámiaipari Vállalat főbejáratának homlokfalát, egyéni nagyméretű murális tűzzo­mánc-kerámia faliképét pedig a Debreceni Református Kollégium dísztermének főfalát, valamint a sarkadi I. számú iskola homlokzatát díszíti. A gyártmány előnyös számadatai mellett a színeffektusok felfokozása a tűzzománc-kerámia leg­vonzóbb tulajdonsága, amiért is széleskörű alkalmazása társadalmi méretű jótéteménnyé válhat. Kesztyűs Ferenc művészi munkássága mellett évtizedek óta képzőművészeti missziót is teljesít. Az országban elsőként létrejött Művészeti Tárló megálmodója, létrehozója, melynek elnöke volt. Öt­lete és tervei alapján született meg a neves, magyar kortárs művészeteket bemutató Művészeti Tárló Almanachja. A budapesti Műgyűjtők és Műbarátok Egyesületének irodalmi és képzőművé­szeti titkára, majd a Móricz Zsigmond Képzőművészek és írók Baráti Körének megalapítója, művészeti titkára és elnökhelyettese volt. Csaknem egy évtizeden át vezette Budapesten a VIII. kerület Rákóczi tér 2. szám alatti HNF „Kis Galériát”, ahol számos képzőművészt, írót és költőt mutatott be. Főtitkára és egyik megalapítója a Párizsi Independants Szalon átvett alapszabályával és erkölcsi támogatásával működő - a világon elsőként követve példáját - 1992. tavaszán létrejött Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesületnek, melynek tagjai részére már eddig is több kiállítást szervezett, rendezett és művészt mutatott be a fővárosban és vidéken egyaránt. Dr. Pogány Ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója 50 X 70 cm. olaj K­ESZTYŰS FERENC Sarkad szü­lötte. A Viharsarok mint megha­tározó élmény máig jelen van művésze­tében, holott négy évtizede él a fővá­rosban. Tehetségét, rajztudását, színér­zékét úgy hozta ő magával, ahogy a vi­rágok, fák nőnek az emberléptékű táj­ba. Egyéni látásmódját pedig a mögötte sorjázó alföldi utak emberei, házai, ut­cái, a megélt és a távlataival megérin­tett világ alakította európaivá. Ahogy festő elődjeit, akiket az Alföld ihletése emelt az egyetemes magyar kultúra ré­szévé. Nem véletlen, hogy grafikái, fest­ményei, tűzzománc-kerámiái a nagy e­­lődök stílusának folytatásai. Persze fél­reérthetetlenül továbbfejlesztett stílus az övé, hisz alkotásait átszövi a század­vég eszmeisége, tárgyi világa. Festői eszköztára is túlnő a nagybányai, szol­noki elődökön. Az Alföldhöz való ra­gaszkodás sem jelenik meg nála úgy, mint Tóth Menyhértnél. Európában tett utazásai (Svájc, Franciaország...) alkalmával képes volt napokon át vász­nakra örökíteni a látottakat. Sokolda­lúságát mutatja az is, hogy nem csak festő. Tanít, szervezője a képzőművé­szetnek. Alapítója, létrehozója a Mó­ricz Zsigmond Képzőművészek és írók Baráti Körének, a VIII. kerületi „Kis Galériának”, az országban elsőként lé­tesült, magyar kortárs művészeket be­mutató Művészeti Tárlónak, vagy a nyáron indított bujáki és bükfürdői művésztelepnek. Kesztyűs Ferenc egyik leggyakrabban kiállító művész. Szinte havonta talál­­ kozhatunk alkotásaival külföldi és itthoni galériákban. Múzeumok, műgyűjtők, képzőművészetet kedvelők őrzik alkotásait az USA-ban, Svájcban, Hollandiában, Japánban... és itthon. Az utóbbi időben készült alkotásainak zöme szembesítés, a vállalt feladat képi megvallása. Benső­séges, meghitt festészet az övé. Belső láttatása sajátos világának mozdulásairól ad hírt. Azokat a pillanatokat keresi, amelyek önmagával szembesítik. Önmagát akarja megváltani. Ugyanakkor ne keressük benne a magamutogató áhítatot. Ismeri az emberi emlék értékét, megtartó erejét. Képein a fájdalom és a panasz csupán tovatűnő pillanatok. A fény és a derű tükrözője elsősorban. Joga van rá, mert megélt és megszenvedett élményekből növeszti, oldja színekbe képeit. A holnapot vetíti elénk a mából, csöndesen, tisztán a bujáki házakkal, pannon tájakkal, földről ágaskodó élőlények­kel, idézve, újra költve a már megteremtettet. Józan örökség az övé. Művészetét egyensúlyban tart­ja: a műveltség és a szándék. Nincs benne semmi idegen. Visszavonhatatlan minden látomása. Büki Attila költő, a Nemzeti Újság vezető szerkesztője Fotók: Kesztyűs Tibor Virágcsendélet .

Next