Erdélyi Tibor fafaragó népi iparművész (Nagykálló, 1995)

„Tanító szerettem volna lenni mindenáron. Négyen vagyunk testvérek, apánk meghalt, így iskoláimat nem folytathattam. Az 1948-as árvíz Uszkát, kis Szabolcs-Szatmár megyei falumat elárasztotta. Ekkor kerültem Budapestre diákotthonba, mint nevelő és esténként citeráztam a tánccsoportnak. A tánccsoport egyik tagja megbetegedett, beálltam helyette. A táncot annyira megkedveltem, hogy négy évig amatőr táncosként léptem fel. Az 1951-es berlini VIT-re már kivittek. Rábai Miklós ott „csapott le” rám, így lettem „profi.” Erdélyi Tibor táncos pályafutása így kezdődött és 30 évig az Állami Népi Együttes legjelesebbei közt említették. Aktív pályáját a koreográfusi, oktatói munka váltotta fel. „Csapata” a Vadrózsák együttes bel- és külföldi sikereit neki köszönheti. Koreográfusi elképzelései a színpadon mondják el azt, amit leszűrve, absztra­­hálva maradandóan a számára oly kedves fában örökít meg. A fa megismeréséhez is „véletlenül” jutott. 1948-1952-ig az Iparművészeti Múzeum farestaurátor műhelyében dolgozott. Munkáihoz innét talán a fa megmunkálásának a technikai is­meretét hozhatta. Faragványainak skálája rendkívül széles. A rusztikus használati tárgyak ugyanúgy megtalálhatók, mint az élet mélységét, tisztaságát, szépségét tükröző faliképek. A bal­ladák nyelvének tömörségét, a cselekmény tragikumát a bal­ladák képei vetítik elénk. Ilyen tömör megfogalmazása a Kádár Kata, a Halálra táncoltatott leány tragikumának kifejezése. A tánc, a mozgás ábrázolása faragott képeinek, domborműve­inek jelentős hányadát alkotják. Erről tanúskodik a Citerabál, a Falusi lakodalom, a Cigánybotoló, a Pásztortánc című kom­pozíciók. Csanakjainak - pásztori ivóedények - változatai, gazdag fantá­ziájának játékos alkotásai. Állatot, embert, mozgást ábrázol itt is a fa struktúrájának tiszteletben tartásával. Nem egy csanaknak a szépségét a fa evezése, a fa természetes domborulatainak az egységbe komponálása teszi teljessé. Felvetődik a kérdés: táncos, faragó népi iparművész? Mindkettő a javából. ERDÉLYI TIBOR fafaragó népi iparművész KIÁL­LÍTÁS A NAGYKÁLLÓ, 1995. Ad­?

Next