Kirchmayer Károly SZOT-díjas szobrászművész (Tapolcai Batsányi János Művelődési Központ, 1995)
KIRCHMAYER KÁROLY TAPOLCAI KIÁLLÍTÁSA ELÉ Kirchmayer Károly hosszú évek óta a magyar szobrászat fontos mestere. Sokirányú tematikai érdeklődése több szellemi irányba vitte szobrászi gondolkodását. A magyar történelem jeles személyiségeit, a magyar művelődéstörténet és művészet kiemelkedő alkotóit nagy empátiával képes megörökíteni Ha megnézzük alaposabban történelmi ábrázolásait, akkor mindegyiken látjuk: olyan karakterű személyiségek ők, akik koruk minden fontos kérdését felismerve,, határozottan tudtak cselekedni, s még ha buktak is, az egyben valamiféle felmagasztosulás, eszmévé válás folyamatával zárult. Kirchmayer Károly e jellegzetességeket kiválóan képes plasztikailag visszaadni. Szobrászaténak tán épp az a fő értéke, hogy a szó jó értelmében realista ugyan, tehát fontos számára a valóságból való kiindulás, ám ugyanakkor valóban van munkáin egyfajta rejtett expresszivitás, lendület és feszültség, mely első látásra is alaposabb vizsgálódásra kényszeríti a nézőt. Ő azonban nem állt meg a múltban. Szobrászi gondolkodása sokfelé elvezette, s ugyanilyen attitűddel volt képes megalkotni Babits vagy Ady portréját, vagy éppen Beethovenét vagy Kodályét. Van amelyikből - szerencsére - köztéri szobor lett, ezzel nagyon is gazdagítva meglehetősen egyenetlen köztéri szobrászatunk kollekcióját, s ennek jegyében öröm, hogy pl. Kodály a Nyírbátort gazdagítja, s ugyancsak ott található Báthori Istvána, hogy közösséget szolgál Károlyi Mihálya, de Batsányi Jánosa is. A temetikai gazdagság és sokfelé történő érdeklődés jele az is, hogy Kirchmayer Károly többféle technika kiváló ismerője. Rendkívül érzékenyen mintáz, ezt bronzain is érezhetjük, ám ugyanakkor a kőfaragó , kőszobrászi eszközökkel is kiválóan bánik, s pl. márványaiból, különleges köveiből egészen egyedi faktúrájú térformákat hoz létre. Faragott munkái kissé más stílusúak, öszefogottabban "fogalmaz" a plasztika nyelvén, de így jönnek létre olyan revelatív munkák, mint pl El Greco-ja, Őszi napsütés című kisplasztikája, vagy az Édesapja emlékére faragott, tapintást is kívánó munkái. S itt kell megemlítenünk, hogy magas fokú ízléssel párosítja a különböző anyagokat, nem csak gag-nak tekinthetjük mindezt, hanem a mondandót is értékesen szolgálják ötletei, amikor pl. a követ bronzzal egyesíti, s így új minőségek alakulnak, formálódnak keze alatt. Kirchmayer Károly hosszú évtizedek óta a magyar szobrászat "robotosa" is egyben. Felsőszintű tanulmányait 1940 és 1946 között végezte (jó mestereknél: Ohmann Bélánál és Erdei Dezsőnél). Tudnunk kell azt is, hogy Kirchmayer Károly élete nagy részét állandóan fiatalok között töltötte, hiszen négy évtizeden át vezette a budapesti vasutas képzőművészeti kör szobrásziskoláját. S ilyenkor mindig hangsúlyozom, hogy egy ilyen pedagógiai munkásságnak nem az a pozitív mércéje, hogy hányan lettek e növendékek közül ún. "profik", hanem igenis az a mérce, hogy hány művészetet értő és szerető ember dolgozott, alakult keze alatt, ám mégis meg kell jegyeznünk, hogy ha számba vennénk időközben hivatalossá lett növendékeit, vagy azokkal együtt rendezne közös kiállítást, bizonyos jeles csapat gyűlne egybe a magyar szobrászatból... S ahogy ma mondani szokták: "azért ez sem semmi"... A tapolcai Batsányi János Művelődési Központ tisztelettel meghívja Önt és Családját 1995. április 28-án 17 órára KIRCHMAYER KÁROLY SZOT-díjas szobrászművész kiállításának megnyitójára. A kiállítást megnyitja : DR. ZSIRAY FERENC A kiállításmegnyitón közreműködik: BATSÁNYI KÓRUS A kiállítás megtekinthető: 1995. április 28-tól május 21-ig Hétköznap: 10 órától 12 óráig 14 órától 18 óráig Szombat, vasárnap ZÁRVA KÖZTEREKEN ÉS KÖZÉPÜLETEKBEN TALÁLHATÓ MŰVEI Hámán Kató - emlékmű (Budapest) Benedek Elek - emléktábla (Budapest) Sportoló (Debrecen) 100 éves az Északi Főműhely - dombormű (Budapest) Nyugalom (Szolnok) Elektromosság (Baja) Hamburger Jenő (Mezőgazdasági Múzeum) Torzó (Rákospalotai Múzeum) Ildikó (Magyar Nemzeti Galéria) Nagy István (Magyar Nemzeti Galéria) Térközőr (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) Marx (Művelődési Minisztérium) Báthori István (Nyírbátor, Báthori István Múzeum) Nagy István édesanyja (Pásztó) Zamenhof (Budapest) Új termés (Vaskút) Könyvek (Boglárlelle) Határőr (Hadtörténeti Múzeum) Küzdelem (Hadtörténeti Múzeum) Akadályvágó (Hadtörténeti Múzeum) Halász (Debrecen, Déry Múzeum) Batsányi János (Tapolca, Művelődési Központ) Madách Imre (Salgótarján, Madách Múzeum) Cselgáncs (Fót, Általános Iskola) Kodály (Nyírbátor) Kosarazok (Baja) Madách (Salgótarján) Kodály (Hatvan) Gyakorlótéren (Hadtörténeti Múzeum) A nagy hal (Baja) Szent István (Kalocsa) Koren István (Domony) Jánosi professzor (Vásárosnamény) Károlyi Mihály (Mezőgazdasági Múzeum könyvtára) DÍJAK Marx-szoborpályázat - III. díj Ezüstgerely pályázat - I. díj Magyar Néphadsereg katonai pályázat - III. díj Magyar Néphadsereg katonai pályázat - Tűzoltóparancsnokság díja Gabrovoi Nemzetközi Humorfesztiválon díjazva Miskolci Téli Tárlat - III. díj Salgótarjáni Tavaszi Tárlat - Madách-pályázat díja Debreceni Nyári Tárlat - II. díj Hatvani portrébiennálé - III. díj Magyar Néphadsereg katonai pályázat - Tűzoltóparancsnokság díja másodszor