Erotika - Body (Pécsi Horvát Színház, 1997)

EROTIKA - BODY Nem véletlen, hogy már a régi görögöknél is volt külön istennője és múzsája az érzéki­ségnek. Aphrodité kifejezetten az érzéki szerelem istennője, Erato pedig az érzékiség dicsőítésére született művek múzsája. Az ókori kultúrákban még élt a társadalmi köztu­datban, hogy az érzékiség az ember egyik legfontosabb "nembeli lényege". Nem csak azért mert a termékenységkultuszoknak része volt a misztikus magaslatokra emelt eroti­ka, hanem azért is, mert a természetközelben élő ember még pontosan tudta, hogy őt az különbözteti meg az állatvilágtól, hogy létfenntartási ösztönéből megteremtette az evés-ivás kultuszát, s a fajfentartási ösztönből megteremtette az érzékiség kultuszát. Ekkor még nem akarták az érzékiséget szemérmesen a szerelem szóval helyettesíteni. A szerelem, különösen az individuális szerelem, a civilizációk későbbi találmánya. A vágy ősibb, eredendőbb. Lehet titkolni, bűntudattal terhelni, letagadni,­­ de elfolytani büntetlenül aligha. Az állat csak az utódnemzés érdekében párosodik. Az ember a kéjért, amit adhat és kaphat, szertartássá emelte a közönséges aktust. Az erotika a legszemérmesebb korok művészetében is jelen volt. Ha szentképek, Ádám Éva ábrázolások ürügyén mutathatták csak föl a szép emberi testet, ha a festmény szim­bolikus témája utalt csak az aktusra, ha mitológiai epizódok mögé rejtette igazi szán­dékát a művész, akkor is az ember legrejtettebb érzéséről, legmegmagyarázhatatla­­nabb örömforrásáról szóltak. Az egyén örömháztartásának fontos része az érzékiség. Az ember sajátja, hogy a lát­vány vagy a felidézett gondolat is örömforrás lehet. Azt is tudjuk: ha sokáig szegény örömháztartásunk, az személyiségtorzuláshoz vezet. Vessünk le minden álszemérmet. Ne féljünk örülni a kiállított műveknek. 1997. ÁPRILIS. 17. - 1997. MÁJUS 14. Pécsi Horvát Színház, H-7621 Pécs, Anna u. 17.

Next