Kesztyűs Ferenc művészete, háromszoros nemzetközi ezüstérmes grafikus- és festőművész kiállítása (Magyar Honvédség Művelődési Háza, Budapest, 1997)
KESZTYŰS FERENC 1932. október 17-én született Sarkadon. A fővárosban él és alkot. Állandó kiállítása Budapesten a Gambrinusban (Teréz krt. 46. sz.), magángalériája pedig Budapesten a VII. kerületben, Damjanich utca 26/a. VI. emelet 11. alatt tekinthető meg. (Telefon: 142-1210) Kesztyűs Ferenc, A FESTŐMŰVÉSZ Bizonyára sokan elfogadhatatlannak tartják, hogy Kesztyűs Ferencről egyoldalúan mint festőművészről legyen szó. Tisztelői, barátai jogosan hangsúlyozzák tevékenységének sokirányú elkötelezettségét, azt, hogy enciklopédikus felkészültsége alkalmassá teszi őt különféle, egymáshoz kapcsolódó feladatok ellátására. S valóban, Kesztyűs Ferenc, aki nemcsak hogy doctor iuris, de tanári diplomája mellett népművelői, közgazdasági képzettséggel is rendelkezik, főfoglalkozásának számító publicisztikai, lapszerkesztői munkát végez, ugyanakkor részt vesz művészegyesületek, civil szervezetek vezetésében. Mégse kell szemellenzős szemlélet ahhoz, hogy e rendkívüli aktivitás hangsúlyozása mellett képzőművészi teljesítménye kapjon elsődleges figyelmet. Nem túlzás azt állítani, hogy az ember szellemi habitusának a kialakulásában milyen jelentős szerepe van a művészi megnyilatkozásoknak. Ez nem csupán a műalkotó géniuszra, de a műveket befogadó közönségre is vonatkozik. Tévedés ne essék, a tudós elme, a találmányok kidolgozása sorsfordító hatást gyakorol az élet minőségére, az emberiség közérzetének a javulására, a teremtő energiák gyarapítására, s így a föld lakosságának civilizáltabb megélhetésére. De hogy az egyéni és közösségi lét körülményeinek javulása a lélek, a kedély igényes árnyalásával is járjon, s hogy a szépség, harmónia, a mértéktartás, arányérzék az együttélés, a személyes boldogság forrásává váljék, ahhoz nélkülözhetetlen a művészet lényegfeltáró varázslata, a művésztehetség meggyőző és érzékletes tanúságtevése a kölcsönös megértés, a feltétel nélküli szeretet, a jó erkölcs, a kegyeletes igazság mellett. Kesztyűs a nemzeti művelődés szolgálatában mint festőművész tesz eleget a hivatásával járó teendőknek. Alapos mesterségbeli tudás birtokában fejezi ki gondolatait, érzelmeit; rajzai, festményei biztos ábrázoló készségről tanúskodnak, ami lehetőséget biztosít számára, hogy a különféle műfajokban, a választott tárgykörben előadja elképzeléseit, hitelesíteni tudja mondanivalóit. Tájképei, csendéletei, portréi, enteriőrjei elhitetően tükrözik hangulatait, nézeteit, a motívumok gazdag választékával vallanak örömeiről, reményeiről. Azért képes differenciáltan kifejezni magát, mert széles skálán érvelő színérzékenységgel oldja meg festői témáit. Kiváló koloristának ismerik őt a művészek és műbarátok, minden tárgyi, eszmei indítékhoz vannak optikailag megfelelő eszközei. Ám ezek a festői formák mindig is a kép tartalmának a szószólói, Kesztyűs Ferenc egyéni felfogásának vizuális érzékeltetői. Van bátorsága hamisítatlanul felhasználni a természettől kapható benyomásokat, nem engedelmeskedik a valóság átalakításáról szónokoló műítészeknek, festészete közvetlenül, magától értetődően idézi a változékony látvány elevenségét. Nem kívánja az alkony színjátékát felülmúlni, mert tisztában van azzal, hogy a mai fényözönt holnap - az időjárás fordulatainak köszönhetően - esetleg maga a lemenő nap fogja megkettőzni. A tollmenős elméletgyártóknak azért sincs igazuk, mert a természet jelenségeinek a bőségéből meríteni nem naturalizmus, a természet mozgalmassága ellentmond azizmusok szolgálati szabályzatainak. Kesztyűs Ferenc kivívta magának a művészet szabadságát, mint ahogy ars poeticájában leszögezi, nem köti magát egyfajta stílushoz, burjánzó virágcsendéleteinek hosszú sora, életképeinek, arcmásainak frissesége, hazai és külországi tájképeinek, vedutáinak képzettársító realizmusa az élmény és intuíció kötetlenségét példázza. Kesztyűs Ferenc így-úgy indíttatva érzékenyen reagál a világra, s talán nem indokolatlan az általánosító megállapítás, hogy ehhez művészi képességek szükségeltetnek, ami nála festői látásmódot jelent. A színek kiben-kiben szinte Család (20 x 25 cm, tűzzománc-kerámia) biológiai fogékonyságot fejlesztenek, amiért is nem merész következtetés arról értekezni, hogy Kesztyűs Ferenc - sokoldalú munkálkodása valahány ágazatában - bonyolult és finom színhatásokra reagálva teljesíti vállalásait. Érthető, hogy a képzőművészet számos válfajában a rajz és a kolorit találékony művelőjeként működik, s ezért ért el kiváló eredményeket a tűzzománckerámia kikísérletezésében, sajátos lehetőségeinek, anyagtani feltételeinek, építészeti környezethez illő monumentalizmusának érvényesítésében. A munkássága folyamán felmerülő problémákat művészi készségei segítségével oldja meg. Dr. Pogány Ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója Smiss (14 x 30 cm, tűzzománc-kerámia)