Aknay János Kapcsolatok c. kiállítása (Vigadó Galéria, Budapest, 1998)
ANGYALVÁRÓ ABLAKOK Már 1972-ben is az ősidőkben — Angyali üdvözlet! ... És Háztetők és Ablakok és Viszonyok és Impresszió és Kitörés és Kitekintés. Jelzés. Rovás az ablakszárnyakon. Széttört rovás és Rovásikon. Jel és Kapcsolat. Majd 1986-ban "az angyallá átlényegült gyermek" balladája, a fordítottan igazi, a visszavonhatatlanul eltávozó Angyali üdvözlet s a sírig tartó In memóriám meg a Nagy utazás. És azóta is Ablakok és Angyalok! Mindig meg-megállva, ugyanaz, ugyanarról, másképpen. Monomániás türelemmel, az imamalomszerű gesztusok apró ecsetvillódzásaiban, az éles vagy lágy vonalú angyalszárnyakban, az elmaszatolódó színkönnyekben, s a merített papírok puhára áztatásában, az ablakok kibecsukódásában. Mindig öröm és mindig fájdalom! Az angyallá elment, de mindig visszajön, mert ő a Túlvilági kapcsolat, a jóságos szellemi lény, akinek arcát nem égette meg Isten arcának kibírhatatlan fénye. Makulátlan hírnök, gyermeki arkangyal, démonok elűzője, álmok szentség házában lakozó testőr, folttalan kis kerub, akinek szárnyára mi rajzoltunk és rajzolunk hulló vércsöppeket. Látni vélt égő szerát, megsebzett képről-képre, ablakról-ablakra áldozunk neki. A festmény, a grafika az ő kegyes csapdája. A lélek kristálygömbjének vakablakán ő a végtelen világ tükröződése, az isteni Logoszra emlékeztető gyermeki jelkép, a megváltás műveletére figyelmeztető aranyrendszer sebzett véren és fröcskölt sáron is átütő éteri mosolya. Ahogy az ablak a ház szeme, örökkön éber tekintete, úgy a kép a lélek nyiladéka Istenre. A kép tűzfal a halálnak! "Cool-tipográfia": minden teret kitölteni kész feszes, merész egyenesekkel kimetszett bajelhárító jelek zenéje, zajos csörömpölés, virtuóz mutatvány, életteli lüktetés az ablakainkra felkúszó démoni feketeség ellen. A kép a fájdalom felaprózódása: osztódás a szeretetben. Budapest, 1997. december 18. Novotny Tihamér változott földi gyermek kitört világi börtönéből és egyre csak utazik. Háztetők felett repül, felhők fölé kúszik, csillagok társául szegődik. Ég és föld között szárnyal, jó hírt is hoz, betekint, bejön az ablakon. Látogató angyal. Hajnali angyal és Őszi is és Rét felett suhanó és piros és kék is. Hol napfényben, hol földközelben mutatkozik. Örökké útközben találod. Elmúlt, korona, kegyképtartó hírnök jogaras szarva, talányos unikornis aranyának tűnő madara, ereszkedő s emelkedő lebegés cikázó villámok között. Gondolataink látnoki kísérője, képzelgéseink gyengéd harcosa, sorsunk metafizikai felvigyázója.