Bazsony Arany (Galéria '13, Soroksár, 1999)
Bazsonyi Arany, a szelíd Pannon táj szülötte hozza el álmait, múltbéli emlékeit, belső világának erkölcsi parancsait a soroksári kiállításra. Akik követték a művész Gyulajról elinduló pályájának állomásait (1964-től) gyönyörű képi és lelki átváltozásait (Járni a fákon; Két arc; Emlékmező) különös világba nyithatnak be. Emberi világba, melyben a fájdalom és az öröm elnyeri örök értelmét (Egyszer mindenki elmegy; Krisztus), ahol a festészet nemcsak gyönyörködtető, hanem lelkiismeretet is érintő. Bazsonyi Arany régebbi és újabb képein egyaránt átsugároznak az európai kultúra jelentései. Különös szín- és témaválasztása ezért maradhatott mindig gyökerekbe kapaszkodó (Palást; Az utolsó ölelés). Sajátos színei és témái e jegyet hordva ötvöződnek nála senki mással össze nem téveszthető világgá. A festmények a tárlat látogatóitól csupán egyet kérnek: ne engedjék a „szárnyas időt” gondolatok nélkül elrepülni. Dr. Hubert Ildikó Üres kézzel, 1977 Otthon, 1975