R. Törley Mária Köztéri szobrok 2000-2001 (Budapest, 2001)

Első szent királyunk koronázásá­nak ezredik évfordulóján I. Törley Mária monumentális király-szobrot alkotott. Szívéből, lelkéből fakadt ez a szobor: István keresztes kard­jára támaszkodva áll rendületlenül félköríves boltozatok alatt, s a bol­tozatok felett angyal biztosítja az ég üzenetét: tedd, amit tenned kell, vigyázunk rád. Palástja, koronája királyi méltóságot biztosítanak neki. Rezzenéstelen nyugalommal áll, figyeli népét és hallgatja az égi sugallatot. Nincs patetikus érzelem, feszülés, nem örül, nem haragszik, nem harcol. Figyel és vigyáz. Egyedül van. Életkeretének határozott ívei alól, a Gondviselés ide­cövekelő akarata alól nem bújik ki. Lelkében hallja az angyalok súgását. Teszi, amit tennie kell: kormányoz, harcol, tanít, imádkozik. Törley Mária érzékeny lelkével ráérez István lelkivilágára. A szobor mo­numentalitásával István lelkének rendíthetetlen, férfias nyugalmát fogal­mazza meg. Családi tragédiák, népének lázongásai, külső ellenségek támadásai közt is rendületlenül áll posztján. Nyugalma nem érzéketlen­ség. Alakjából megszerzett belső erő sugárzik. A művésznő nem megy bele a csábításba, mely megkísérti, hogy elvigye valami lendületes cse­lekménybe, gesztusba, valami érzelem-kitörésbe hősét. Ez az István egyszerűen van. Itt van! Itt van ereklyéiben, itt van megszervezett or­szágában, itt van életszentségében. Az angyal játékossága, légies röpködése oldja a könyörtelen korláto­kat, az e föld kérlelhetetlenségét, realitását. „A lélek ott fú, ahol akar" szentírási képe visszhangzik bennünk. Isten féltő és sugalló lelke ő Ist­ván és műve felett. Van jó és gonosz lélek. Hogy István melyikre figyelt, élete és műve bizonyítja. Szent István ő. Első, meghatározó, típus­adó példa, hivatkozási pont. Törley Mária hallatlan merészséggel áll ki or­szág-világ elé e szobrával. Körrel, félkörrel, egyenes vonalú hasábbal, egy felesleges gesztus nélkül teremti meg a jövő évezredbe tekintő, iránymutató, sugárzó egyéniséget. Nem kis teljesítmény. Igazi művé­szeti alkotással lett gazdagabb a szűkebb kerület, a főváros, a magyar­ság, és benne mi magunk is. Köszönet érte. CSÉFALVAY PÁL kanonok művészettörténész az Esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója

Next