Koncz József festőművész (Miskolci Galéria Rákóczi-házának kamaraterme, 2002)
Koncz József 1922. április 22-én született Belsőbőcs községijén. Elemi iskoláit Külsőbőcsön, középiskoláit Miskolcon a Lévay Gimnáziumban végezte. A gimnáziumi évei alatt Imreh Zsigmondi rajztaná ra figyelt fel a tehetséges, jól rajzoló tanulóra. Indította az Országos Középiskolai Rajzversenyen, ami kimagaslóan jó helyezést ért el. A Budapesti Képzőművészeti Akadémia felvételijén is sikeresen szerepelt. Tanulmányait kitűnően végezte, ösztöndíjas Sajnos a világháború közbeszólt, a tanulmányait 1943-45-ig meg kellett szakítania. Katona, majd hadifogoly volt. Az orosz fogságból hazatérve újra az Akadémiára került, ahol Burghardt Rezső, Berény Róbert, Bencze László, Szőnyi István, Kmetty János voltak tanárai. Az intézetben sikeres jövőt jósoltak számára, különösen Elekfy Jenő, az akvarell mestere látta a fiatal művész mozdulataiban, színtechnikájában a könnyedséget, azokat a művészi momentumokat, amelyek hosszú évek során meghatározták Koncz József művészetét. Munkásságát középiskolai tanárkodással kezdte: Győr, Sátoraljaújhely, majd Miskolc képzőművész-társadalma ismerhette meg a mindig igényes és hihetetlen munkabírású mester alkotásait. Minden városban, ahol megfordult, maradandót hozott létre: kiállítások, képzőművészek közössége, rajz- és festőszakkörök, művészeti csoportok. De leginkább a tanítás során, a tanítványaiba beleoltott szemlélet, a munka és a művészet dicsérete, e kettősség kialakítása a fő érdeme. Sok tanítvány szeretettel emlékszik vissza emberséges tanárára. Életének volt egy tragikus szakasza is, amikor gyermeke édesanyját, feleségét elveszítette. 1974-től második házasságával újra megtalálja az életcélt, és így megújul művészete, melyet felesége és nyugodt kiegyensúlyozott családi háttér segít. A 90-es évek kezdetén újra az akvareli technika felé fordul, melyet mindig is szeretett. Jelentősebb akvareli alkotásai ezután születnek.