A Táltos és a Szűz Bobály Attila szobrászművész (Budapest-Debrecen, 2003)

Hadd kezdjem egy vallomással. Ezzel az írás­sal jó másfél évtizede tartozom Bobály Attilának, de talán nem is annyira őneki, mint azoknak a művészetszerető embe­reknek, akik ugyanazoktól a gondoktól szenvednek, ugyanazokra a kérdésekre keresik a választ, amely gondok­at gyötrik, amely kérdésekre ő a maga módján, azaz a szobraival, rajzaival keresi a választ. Ha visszapörgetjük az időt, másfél évtizeddel ezelőtt, 1980-81 körül járunk, és Salgótarján mellett, Zagyvapálfalván, a Gorkij lakótelep játszóterén van éppen keresnivalónk. Itt dolgozik egy fiatal rajz­szakos tanár, Bobály Attila. Pontosabban otthon dolgozik, és majd itt fogják fölállí­tani, amit otthon készít. Egy olyan játszó­teret, illetve annak az egységeit, amely egészen különleges világot idéz. Nemcsak játszótér keretében hat különlegesnek ez a világ, hanem az akkori közgondolkodás keretében is. Mindenek­előtt lássuk, hol van az az otthon, ahol ő dolgozik a műveken, és csak azután vizsgáljuk meg, miféle is ez a világ, ami itt megjelenik a játszótéri plaszti­kában. Ludányhalásziban él és dolgozik ekkortájt Bobály Attila, itt készülnek fá­ból, kőből ezek a végső soron gyermekek napi használatára szánt, ám ugyanakkor a legmagasabb etikai és esztétikai mércével is mérhető és mérendő alkotások, ame­lyeknek párjára azóta sem bukkantam hazai terepen. Külföldön már imitt-amott igen, de elég messze tőlünk. Milyen hát ez a világ, amelyik itt megelevenedik? Egyet­len szóval a sámánizmus világának nevez­hetnénk, de ezzel a megjelöléssel kapcso­latban annyi a félreértés, hogy egy kicsit mélyebbre kell beleereszkednünk a témá­ba, s meg kell néznünk, mi is az, ami konkrétan itt, a Gorkij lakótelepi játszó­téren, Zagyvapálfalván meg tud elevenedni belőle. Egyáltalán, hogy milyen alapokon nyugszik az a tudás, amelyik Bobály Attilát képessé tette egy ilyen világkép felidézésére. Néhány részletét ennek a világképnek mindenesetre jó lenne leg­alább dióhéjban megismernünk most mindjárt, elöljáróban. Ha valaki az 1960-as, 70-es, '80-as években egy ilyen világgal akart foglalkozni - nem sokan voltak ilyenek Magyarországon, de voltak -, akkor ezeknek vezérfo­nalul mindenekelőtt Diószegi Vil­mos néhány könyve szolgált. Ezek közül sorrendben elsőnek A sá- A' A a4i bool

Next