Gömöri textilesség c. terméknap (Gömör, 2004)

KELEMÉR A község neve 1232-ben tűnik fel először oklevelekben. Határában kő és bronzkori eszközöket is találtak. 1982-ben ünnepelte keletkezésének 750. évfordulóját. Földesúri job­­b­ágy település volt. Iskolája 1766-ban létesült. Könnyű megközelíthetősége, erdőkoszorúzta környéke, a kiemelt védettségű Mohos-tavak, a Mohosvár, műemlék temploma, a Tompa Emlékház, művészien munkált fatorná­­cos házai tették látogatottá. TOMPA MIHÁLY EMLÉKHÁZ Jeles költőnk 1817-ben született Rimaszombaton. Sáros­patakon tanult. 1849. április 22-től 1851. augusztus 31-ig volt Kelemér és Gömörszőlős lelkésze. Bejéről került a ros­kadozó kelemén paplakba, amit meg is énekelt „Az én laká­som" című versében. Kezdetben örömteli, boldog napokat élt itt ifjú feleségével, ami szép családköltészetében is tükrö­ződik. A világosi tragédia után a gyász, a rettegés, létbizony­talansághoz társult a családi bánat, fiai elvesztése és fokozó­dó betegsége. Mégis ekkor születnek meg az egész nemzetnek szóló örökbecsű versei: A gólyához, A madár fiaihoz stb. 1851-től haláláig. 1868-ig a közeli Ham­a lelkésze. Az emlékházban a költő életút­jának, munkásságának em­lékanyaga, műveinek egykorú és későbbi kiadásai, néhány kézirata, feleségének dedikált arcképe, íróasztala, úraszta­la, műveinek illusztrációi és kegytárgyak láthatók. Az emlékházzá átalakított káplánlakás a költő egykori al­kotó műhelye volt. Széles társadalmi támogatással a megyei múzeumi igazgatóság Tompa Mihály Emlékbizottság néven működő múzeumbaráti köre hozta létre 1963-ban. A XIV. században épült gótikus tornyú református temp­lom előterében és a kerítés övezte szabadtéren került elhe­lyezésre a gyűjtemény. A dél-gömöri Sajó menti és Bán-völgyi falvak református temetői faragott és feliratos fejfáinak összegyűjtését d­r. Faggyas István, a község szülötte szervezte és irányította. A református parókia déli homlokzatán szép emléktábla hirdeti: „E házban lakott Tompa Mihály a Virágregék költő­je, 1849. április 22-től 1851. augusztus 7-ig". Az emléktábla reliefje Keviczky Hugo alkotása. DÉL-GÖMÖRI ÉS SAJÓVIDÉKI SÍRJELEK FEJFAGYŰJTEMÉNY A községenként változó stílusú fejfák díszítései a népi fa­ragóművészet remekei. A faragások sajátos jelképrendszert képeznek. A gyűjteményt kiegészítő fotók ifj. Dobosy László mun­kái. A műemléki templom déli falán Szent Kristófot ábrázoló freskó nyomai láthatók. A templom szentélyében emléktábla őrzi az 1676-ban gályarabságban szenvedő Krasznai Mihály kelemér-gömörszőlősi prédikátor emlékét. A MOHOS-TAVAK ÉS A MOHOSI VÁR A jégkorszak végén mintegy 10-12000 évvel ezelőtt suva­­dással keletkezett a Nagy-Mohos tó, kb. 5000 éve, újabb földcsuszamlás következtében a Kis-Mohos tó. A fokozato­san vastagodó tőzegmohalápok ma is őrzik a jégkorszak né­hány érdekes növényét, a tarajos pajzsikát, a hüvelyes gyap­júsást és a molyhos nyírfát. A tőzeg rétegeiben konzerváló­dott az erdei növényzet virágpora, s ennek nyomán vált is­meretessé - Zólyomi Bálint akadémikus kutatásai útján - a jégkorszak és az utána következő évezredek éghajlatának, növényvilágának alakulása. A szép környezetben lévő Mohos-tavak hazánk egyedül­álló természeti, növény­földrajzi ritkasága, nemzeti, tudo­mányos kincse, ezért fokozott védelem alatt áll. A Kis-Mohos északi oldalán hirtelen kiemelkedő dombon 4-8 m mélységű árokkal körülvéve láthatók az egy­kori Gut­­keled nemzetség által épített kővár maradványai. A tatárjá­rás után épült. Egy 1397-es oklevél már romvárként említi. Később huszita erősség volt. A Mohos-tavak növény- és állatvilágát bemutató állandó kiállítás az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hiva­tal és a Herman Ottó Múzeum Természettudományi Gyűjte­ménye segítségével jött létre 1978-ban. (TÖMÖRSZŐLŐS Kialakulásának körülményei, ideje azonos Kelemérével. Középkori, majd újkori történelme szorosan kapcsolódik Kelemér múltjához. A honfoglalás idején a Hanva nemzetség gömör-őrei száll­ták meg a keleméri völgyet. A völgy­bőn 1232-ben keletkezett Poszoba nevét 1906-ban Gömörszőlősre változtatta. Ma 130 lakosa van. Egyetlen községünk, mely őrzi a történelmi Gömör nevét. A falu fekvése idillikus környezete, építészeti emlékei, a fel­lelhető hagyományos udvarképek, újkeletű néprajzi gyűjte­ményei maradandó élmény­t adnak azok számára, akik egy rövid sétára betérnek ide. A református templomban látható a Borsod-Abaúj- Zemplén megye északnyugati részén lévő templomok festett mennyezeteiről és berendezéseiről készült kiállítás. A nagyméretű fotók szemléletesen mutatják be a kazettás mennyezetek virágdíszes ornamentikáit, a göniüri települé­seken uralkodóvá vált festőasztalos iskola legjellegzetesebb munkáit. Gömörszőlős templomát 1824-ben építették. Kazettás menny­ezetét és berendezését a szomszéd Naprágy községbeli Madarász István festőasztalos készítette. Hasított kőpalával FESTETT FRMENNYEZETEK ÉS BERENDEZÉSEK KIÁLLÍTÁSA fedett tornya 1888-ban készült. A templom szószéki koroná­ja és úrasztala a régi fatemplomból való, 1662-ben készült. A kiállítás gazdag anyaga idős és ifjú Dobosy László gyűj­tőmunkájából készült.

Next