Papírvarázs fesztivál (Ferencváros, Budapest, 2004)

Ferencváros története________________________________________­­ Ferencváros: először Luxemburg Zsigmond 1403-as oklevelében találhatunk említést róla. Szentfalvát - a település elődjét -, amelynek létezése már a XV. századtól bizonyított, a Dunán átkelő török sereg égette fel. A terület a század közepéig lakatlan volt, csupán állatok legeltetésére hasznosították. A német bevándor­lók megjelenésével ekkor vette kezdetét a település fejlődése, s néhány évtized alatt Pest egyik külvárosává vált. I. Ferenc császár száz évvel később (1792 decemberében) engedélyezte, hogy a külváros a nevét viselje. Ferencváros: napjainkban lüktető kerület, melyet régebben „Budapest gyomrának" is neveztek... Malmain kívül­­ a ma már nem működő­­ vágóhidak, a Központi Vásárcsarnok, a konzerv- és szalámigyárak „igazolják" ezt az elnevezést. A kerület az Egyetemi városrész nevet is kiérdemlné, hiszen itt található 16 közép és általános iskola, a Közgazdasági Egyetem, a Református Egyetem és a Katonai Főiskola is. Ferencváros: az 1990-es évek elejétől Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerületek Középső részén lakótömbök születnek újjá, s ez az építészeti fejlődés nem csupán hazai, de nemzetközi elismerésben is részesül. A rehabilitációs munka szakmai elismerését mutatja az Év Lakóháza cím elnyerése (1995), a Hild érdemérem (1996), az I. díj az Országos Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési miniszter különdíja (1997). A világviszonylatban történő elismerést pedig 1998-ban az ingat­lanszakma „Oscar-díja" jelentette. A díjat odaítélő FIABCI, több mint ötven országot tömörítő és 50 éves múlt­tal rendelkező nemzetközi szövetség. Ez a szakma legrangosabb megmérettetése és elismerése, olyan ellen­felekkel szemben, mint az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália stb. óriási ingatlanfejlesztései. A Ferencvárosi Önkormányzat természetesen igen örül a sikernek, hiszen ez hosszú évek munkájának elismerése s ami még ennél is fontosabb, Budapest egyik legégetőbb problémájának - ami az elöregedett városrészek épületeinek felújítása - megoldásához járul hozzá. A belső Ferencvárosban is észrevehetők már a társasházak önerős és az önkormányzat által is támoga­tott felújításainak eredményei. A Ráday utca átépítése, arculatának előnyös megváltoztatása (pl. díszburkolat­tal történő ellátása) tovább folytatódik. Az így „nyugalmassá” váló utca, amely most is kedvező adottságokká rendelkezik az ide települt galériák és éttermek miatt, egészen kiváló lehetőséget ad a művészeti-kulturális jel­leg kialakítására. A sikeres városfejlesztés által megújulóban lévő városkép hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Színház felépítésére és a kapcsolódó Kulturális Palota és a Millenniumi városközpont megvalósítására is Ferencváros kerülete bizonyult a legalkalmasabbnak. E fejlesztések jelentősen megváltoztatják majd a Duna-parti terüle jellegét. A Nemzeti Színház és a környezetében tervezett új városrész a főváros fejlesztésében is meghatározó jelentősége, ami nyilvánvalóan kihat a környező városrész átalakítására. A kihívás óriási: képes lesz-e ma korunk a világörökség részét képező pesti Duna-part beépítésének méltó folytatására? Igen.

Next