Papírvarázs fesztivál (Ferencváros, Budapest, 2004)
Ferencváros története________________________________________ Ferencváros: először Luxemburg Zsigmond 1403-as oklevelében találhatunk említést róla. Szentfalvát - a település elődjét -, amelynek létezése már a XV. századtól bizonyított, a Dunán átkelő török sereg égette fel. A terület a század közepéig lakatlan volt, csupán állatok legeltetésére hasznosították. A német bevándorlók megjelenésével ekkor vette kezdetét a település fejlődése, s néhány évtized alatt Pest egyik külvárosává vált. I. Ferenc császár száz évvel később (1792 decemberében) engedélyezte, hogy a külváros a nevét viselje. Ferencváros: napjainkban lüktető kerület, melyet régebben „Budapest gyomrának" is neveztek... Malmain kívül a ma már nem működő vágóhidak, a Központi Vásárcsarnok, a konzerv- és szalámigyárak „igazolják" ezt az elnevezést. A kerület az Egyetemi városrész nevet is kiérdemlné, hiszen itt található 16 közép és általános iskola, a Közgazdasági Egyetem, a Református Egyetem és a Katonai Főiskola is. Ferencváros: az 1990-es évek elejétől Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerületek Középső részén lakótömbök születnek újjá, s ez az építészeti fejlődés nem csupán hazai, de nemzetközi elismerésben is részesül. A rehabilitációs munka szakmai elismerését mutatja az Év Lakóháza cím elnyerése (1995), a Hild érdemérem (1996), az I. díj az Országos Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési miniszter különdíja (1997). A világviszonylatban történő elismerést pedig 1998-ban az ingatlanszakma „Oscar-díja" jelentette. A díjat odaítélő FIABCI, több mint ötven országot tömörítő és 50 éves múlttal rendelkező nemzetközi szövetség. Ez a szakma legrangosabb megmérettetése és elismerése, olyan ellenfelekkel szemben, mint az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália stb. óriási ingatlanfejlesztései. A Ferencvárosi Önkormányzat természetesen igen örül a sikernek, hiszen ez hosszú évek munkájának elismerése s ami még ennél is fontosabb, Budapest egyik legégetőbb problémájának - ami az elöregedett városrészek épületeinek felújítása - megoldásához járul hozzá. A belső Ferencvárosban is észrevehetők már a társasházak önerős és az önkormányzat által is támogatott felújításainak eredményei. A Ráday utca átépítése, arculatának előnyös megváltoztatása (pl. díszburkolattal történő ellátása) tovább folytatódik. Az így „nyugalmassá” váló utca, amely most is kedvező adottságokká rendelkezik az ide települt galériák és éttermek miatt, egészen kiváló lehetőséget ad a művészeti-kulturális jelleg kialakítására. A sikeres városfejlesztés által megújulóban lévő városkép hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Színház felépítésére és a kapcsolódó Kulturális Palota és a Millenniumi városközpont megvalósítására is Ferencváros kerülete bizonyult a legalkalmasabbnak. E fejlesztések jelentősen megváltoztatják majd a Duna-parti terüle jellegét. A Nemzeti Színház és a környezetében tervezett új városrész a főváros fejlesztésében is meghatározó jelentősége, ami nyilvánvalóan kihat a környező városrész átalakítására. A kihívás óriási: képes lesz-e ma korunk a világörökség részét képező pesti Duna-part beépítésének méltó folytatására? Igen.