Creator Spiritus III. Teremtő-alkotó lélek (Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola, Kecskemét, 2006)
KODÁLY ÖRÖKSÉGE 2006 Sorozatunk harmadik stációjánál — megőrizve korábbi szándékunkat — hitelesen próbáljuk megfogalmazni korunkban a szakralitás jelentőségét, gondolat- és emberformáló szerepét. A társművészetek felé nyitva, ezúttal Kodály vallásos műveinek segítségével olyan kiállítást szeretnénk önök elé tárni, amely Kodály művészetét felidézve nem illusztratív módon, hanem szellemiségében hordozza a keresztény-keresztyén értékrendet. Új felismeréseket kínálva a zene és a képzőművészet műfaji sajátosságainak és közös alapelveinek terén, úgymint: arány, ritmus, dinamika, kompozíció. Kodály gyűjtő, elemző, rendszerező munkamódszere a képzőművészetben is igen tanúságos lehet, a kulturális és szakrális örökség megidézésére, a kortárs művészetbe való integrálására. A kihívás óriási, látva korunkat — melyben leértékelődik a morál, a kulturális örökség, a család és az emberi élet szentsége — keresni a reményt, az értelmes cselekvés lehetőségét. Keresni azt, ami a miénk, ami nem egy követő kultúra divatterméke, hanem a saját történelmünk, több ezer éves kultúránk eredménye, és ami úgy tud európai érték lenni, hogy közben sajátosan Kárpát-medencei. Kodály a nehéz időkben is tudta és merte vállalni a hagyományt, a keresztény-keresztyén értékrendet és kultúránkra építve teremtett egy sajátosan magyar zenei világot, vallásos művei pedig tisztán és megrendítő erővel vallanak az alkotó munka Isten közeli természetéről. Nagy a baj, ha azok, akik birtokolják a szellem és a művészet eszköztárát, cserbenhagyják a nemzetet. Nagy a baj, ha egy mű önmagáért való, ha egy alkotás csak pökhendi polgárpukkasztás, ha az alkotó megfeledkezik teremtett voltáról. Nagy a baj, ha egyéni érdekek, karrier vagy a haszonszerzés vágya fontosabb a közösség és a nemzet szolgálatánál. Kodály emberi-művészi nagysága, személyes példája, szellemi hagyatéka, nemes és áldozatkész alkotómunkára hív mindannyiunkat. Balanyi Károly