Horror Vacui Kortársz Művészeti Kiállítás (Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006)
valamifajta válsághelyzet kulminálódik furcsa jelekkel gyanús jelenségekkel tendenciákká érő tünetekkel az egyes tulajdonságokat kiemelő és kizárólagossá alakító helyzetekkel és kivédhetetlen szituációkkal amikor már csak a tehetetlenség érzése ágaskodik elő frappáns mentőötlet gyanánt vagy mintha megválaszolatlan maradt volna egy kérdés de a kép és a szöveg túltengését ugyan mivel ellensúlyozhatnánk amikor hol a képek hol meg a szövegek támadnak a valóságos dolgok helyett amikor minden csak valamilyen helyettesített státusú mondjuk ki hogy minden hitvány pótlék silánnyá sokszorosított reprodukció és semmi sem eredeti önmaga és csak jönnek feltartóztathatatlanul ezek a pótkép és pótszöveg hullámok az ember persze általában mindig a másik formában való megjelenésre készül és ezért rosszul válaszol a kihívásokra általában válaszolni kell de amikor képre lenne szükség akkor szöveg jön és természetesen fordítva ezért az ember teljesen elbizonytalanodik csak próbálgatja a szavakat kimondani és próbálja a képeket felfogni és értelmezni és ebben az eleve teljesen reménytelen helyzetben megkísérel reflexiókat eszkábálni de már a kiindulási helyzet is rossz mert a képek szövegre való lefordítása korántsem minősíthető egzakt eljárásnak mint ahogy a szövegből sem csinálható totalitásra törő kép és csak jönnek jönnek a képek meg a szövegek váltakozva kezdik befonni kezdik beszövevényezni a látszatdolgokat aztán egyszer csak megmozdulnak visszatarthatatlan folyamokká válnak egyik kép érvényteleníti a másikat egyik szöveg elmossa a másikat csak a kép és szövegjelenség hömpölygése sodrása marad és aztán együtt egymásba mosódva ömlenek feléd a pillanatnyi szünetekben azért vigasztaló módon megjelenik egy képben és szövegben testet öltő üde és higgadtan lelkesítő kommentár és ekkor úgy érzed hogy most már valóban valami nagynagy belső csendre lenne szükség aminek némaságában eltűnődhetsz azon hogy mivé enyésznek el az új képek mögött eltűnő régi képek esetleg van valahol egy titkos képraktár egységeiben a jók és a rosszak a pontosak az élesek gondosan különválasztva megjelölve a jellegzetesek és a jelentéktelenek esetleg a nagy rendszerezési kényszer kierőszakolná az év legjobb és