Kvasznay Gulyás Margit Kollázs (Galéria 21, 2007)

KVASZNAY GULYÁS MARGIT KOLLÁZSAI A kollázs a 20. század első évtizedeiben az európai képzőművészetnek egyik nagy forradalma volt, amikor leszámoltak a korábbi ábrázoló stílusokkal és a radikális revolúciós képzőművészeti gondolkodás uralkodott el egész Európában. A kollázs nem csak stílusbeli, hanem technikai megújulást is hozott, egy egész új viszonyt a festészethez. A legelképesztőbb avantgárd gondolkodási móddal tudták párosítani ezt a technikát, a dadaizmussal és a szürrealizmussal. A szürrealizmus nyomait itt, ma, ezen a kiállításon is érezhetjük. Igen találó Aragon mondata a kollázzsal kap­csolatosan, hogy miután a festők elfogadták a ragasztás elvét, áttértek a szem­fényvesztésről a szellemidézésre. Mert mire törekedtek korábban a festők? Egyfajta naturális, impresszionisztikus stílusban ábrázolni azt, amit látnak. A szellemidézés szó a kollázzsal kapcsolatban rendkívül pontos, mert a kollázs soha sem alkalmas arra, hogy a valóságot ábrázolja, hanem valamilyen értelemben mindig befelé visz. A művész személyes véleményének megnyilvánulásáról van szó. A kollázs mindig új gondolatok és megoldások kifejezője és egy egészen más alkotói habitust kíván. Le kell tenni a ceruzát, le kell tenni az ecsetet, nem festékkel kell dolgozni, hanem egészen más manualitással. Tépkedni kell, vágóollóval, ragasztóval dolgozni. Tehát egy másfajta hozzáállást igényel ez a technika, és éppen ez is izgatja a művészeket. Krasznay Gulyás Margit munkáin úgy látom, hogy ezek abszolút nem rutin munkák és nem a véletlen művei. Mert le lehet ülni egy ollóval az újságok elé, lehet ragasztgatni, valami biztos kijön belőle. Valami, de nem mű. A mű létrehozásához az a fajta gyökérzet kell, ami jelen esetben az alkotóban is sok évtizedre visszatekintve megvan. A természetelvű festészetből kiemelkedve a 2000-es év tájékán egy szimbolikus értelmű festészetet hozott létre, fontos szakrális jelképekre építve alkotott nagyon eredeti munkákat eleven, expresszív felületképzéssel zaklatott ecsetkezeléssel, ami valami finomság­gal együtt nagyon erős szimbolikát eredményezett. Ismerve a művésznő habitusát, látjuk, hogy valami folytatódásról van szó ebben a gyönyörű kollázs anyagban. Érezni ezeken a műveken az Ő kereső, kutató személyiségét és azt is, hogy sokfelé keres és halad. Ezért nem egységes ez az anyag. Van itt tiszta papír kollázs, ahol az alsó felület gyűrt, vagy a különös textúrájú virágcsomagoló papír szolgál alapként, vágott vagy éppen tépett szélű. A vegyes kollázs technikai megoldása során külön­böző anyagokat épít be Margit a kollázsaiba, a bőrtől a cérnán keresztül a textíliáig. Érdekes, amikor saját festett felületekbe emeli be a kollázs elemeket, alkalmazza a pasztellt, olykor saját képeivel hozza összefüggésbe a kollázst, ami összetetté és változatossá teszi az anyagot. Meghökkentő, amikor a kollekcióban bizonyos szür­­realisztikus hatások érik a nézőt, de ez nagyon jó, hisz olyan blokkokban fogal­mazódik meg a művész véleménye, amivel azonosulni tudunk, rá tudunk hang­olódni. Különböző formai megoldásokat alkalmaz. A kezdetekben - Trianon sorozat - elég konkrét, elég tematikus. Gyönyörű a színekre kihegyezett barna és a kékekre alapuló sorozata. Szerencsésnek tartom az egységekbe rendezésüket, mert a szín is összetartó erő lehet ebben a különös együttesben. Szépnek tartom a József Attila szerelmes sorozatot és a teljesen különálló Emberi színjátékot, ahol saját aranyozott festői teljesítményével keretezi be a kollázsokat. Fontos kérdés, hogy hogyan lesz egyensúlyban az anyag és a művész szellemi megoldása. Sok helyen látjuk a feliratokat az újságon, még el is olvassuk, de nem ez a lényeg. Valahol eset­leg van mondandója az újságokban véletlenszerűen ott lévő mondatnak, de fontosabb az összesített vizuális hatás, amely nagyon különös esztétikai és szellemi izgalmat okoz a nézőnek. Krasznay Gulyás Margit művei meghökkentőek, de azonosulni tudunk velük. Feledy Balázs (Elhangzott a Galéria 21-ben 2005 decemberében)

Next