MúzeumCafé, 2020 (14. évfolyam, 75-80. szám)
2020/6. november-december / 80. szám • Esterházy - audaces fortuna iuvat - Keményfi Róbert: Megőrzött küldemények
KEMÉNYFI RÓBERT MEGŐRZÖTT KÜLDEMÉNYEK ESTERHÁZY BERNADETTE-LEVELEK ¶ A társadalomtörténet hazai kibontakozását jóval megelőzve írt Hanák Péter (1921–1991) az első világháború éveiből fennmaradt levelek forrásértékéről, és jelölte ki nagyobb vonalakban a népi írásbeliség e műfajának lehetséges értelmezési kereteit, illetve szólt egyáltalán a paraszti levelek születésének előfeltételeiről (például az általános népoktatás bevezetéséről – 1868). A történész utal írásában arra a fontos paraszti gesztusra, amely alapvetően a nemesi, főúri, nagypolgári családok levelezését kíséri, nevezetesen a tudatos megőrzés és egyben a tudattalan archiválás mozzanatára is. Hanák kérdése a népi írásbeliség levélsajátosságainak bemutatása mellett az írásművek megóvásának miértjére irányul, hiszen – amint arról a populáris írásbeliséget értelmező szintézis szól – az íráskészség elterjedése, az írásbeliség jelenléte igen lassan, fokozatosan szövi be, alakítja át a kultúra alkatát és teremti meg az írói ént, azaz az írásműnek mint személyes térnek az értékét.A Hanák maga is éppen ezért eleve nem is a személyiség előtérbe lépéséhez, hanem az alkalom/alkalmak rendkívüliségéhez (hosszú háborús távollét) köti magának az írásnak az elkészülését a paraszti világban, illetve a levelek fennmaradásában az eseti véletleneknél sokkal fontosabb volt a hatóságok „szisztematikus gondoskodásának” (hadi cenzori hivatalok) szerepe.3 ¶ A mezőgazdasági foglalkoztatottakkal szoros életmódbeli hasonlóságban, műveltségi szinten élő – gyakran olvasni is alig tudó – kispolgárság számára is az írás, egy-egy levél, összefüggő szöveg alkotása nem volt szerves része a mindennapoknak. A két világháború között az érettségi letétele a kispolgárság értékrendjében az első lépcsőfokot jelentette a középosztály felé. Az 1930-ban összeírt iparosok nyolcvan százaléka csupán elemi iskolai végzettséggel rendelkezett, csaknem hat százalékuk pedig részleges analfabéta volt.5 alapvetően a nemesi, főúri, nagypolgári családok levelezését kíséri, nevezetesen a tudatos megőrzés és egyben a tudattalan archiválás mozzanatára is [2] Keszeg 2008, 90–113. [3] Hanák i. m. 194. [5] L. Nagy 1991, 11. [4] Szokol 2011, 104– 128.; L. Nagy 1991, 14–15.