Muzsika, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám - FERENCSIK JÁNOS: Kitüntetésnek érzem, hogy együttműködhetek a Mesterrel - BÖSLER ENDRE: "Dávid király útján"
mával nehéz ellentállni az érzelmei lendületének. Elsodorják az énekest és, szerencsére, a hallgatóságot is. Egyszer, amikor véget nem érő tapsokkal ünnepelte a közönség Kodályt, a mű előadása után polt szót intézett a hallgatósághoz: ha igaz az, hogy a mű meghallgatása után mindenki különb embernek érzi magéit, akkor az a kívánsága, hogy minél kevesebbszer kelljen előadni. . . Ezzel persze nem egészen érthetünk egyet, mivel sohasem lehet betelni a muzsika érzelmi gazdagságával. Az előadás is mindegyre színesedik árnyalatokban s az igazi remekművet minél többször hallgatjuk, annál többet hallunk meg belőle. A Psalmust sem hallhatjuk eleget; részemről ez a kijelentés már csak azért is természetes, mert nem akarok letérni „Dávid király útjáról". A nagy „Zsoltáros" szelleme kísér akkor is, ha Kodály más művét énekelem. Nagy zeneköltőnk csalhatatlan zsenialitással választja ki magának a szövegeit. Mindegyike klasszikusan örökérvényű és alkalmas arra, hogy szárnyat adjon az énekesnek és elgondolkoztassa a hallgatóságot. Legszigorúbb kritikusom Kodály Zoltán csodálatos élettársa: Emma asszony. Mint kincset őrzöm azt a párszavas kézírásos kottát, amelyet a mű egy főpróbáján nyomott a kezembe: megjegyzés volt, hogy miként deklamáljak egy frázist. Sokszor töprengtem azon, hogy mi Kodály vezénylésének titka, úgy hiszem, akkor járok legközelebb az igazsághoz, ha azt mondom: a frazírozása magyar. Nem magyaros, hanem magyar, mert csak az beszélhet a zene nyelvén magyarul, aki érti és érzi a szöveg zamatát. Psalmus-kotámban az előadások dátuma mellett bejegyzések vannak: ,,Kodály 50 éves", majd Kodály 51 éves, 60, 65, 70 éves. ... idén, ha jósorsom megengedi, bejegyezhetem: „Kodály 75 éves". Az a vágyam, hogy ezt a bejegyzés-sorozatot még hosszú éveken át folytathassam, akkor is, ha már nem én recitálom Kodály remekművét. Psalmus Hungaricus-szal kapcsolatos legnagyobb kitüntetést már megkaptam. Egy zenekari próbán valaki azt kérdezte — véletlenül hallottam meg —: ki énekli a tenor szólót? Egy ismeretlen így válaszolt: „Ki más, mint Psalmus Bandi". A Psalmus alkotója és énekese Báthy Anna, Kodály színpadi műveinek és dalainak hű tolmácsolója