Muzsika, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-10-01 / 10. szám - TÜCSÖK-MUZSIKA - Kodály Zoltán: Bartók és a magyar ifjúság

kel való kapcsolat keresésének eredménye pl. a Liszt­i programmzene, de Schumann irodalmi vo­natkozású zongoradarabjait is ez az alapelv ih­leti. Wagner „Gesamtkunstwerk" fogalma ugyan­csak az imént említett törekvést igazolhatja. De a zenének ezen túlmenőleg filozófiával, etnikával, szociológiával, majd a néppel, népivel, ethnográfi­ával való kapcsolatba hozatala is adva van már pl. Lisztnek fentebb idézett néhány gondolatfoszlá­nyával. A modern zenei törekvésekben az ilyen kapcsolatok tovább épülnek; a dodekafonia oly­kor már a tudományos matézissel teremt — no­lens-volens — kapcsolatokat. Említettük, hogy a zenei romantika olyan ka­pukat nyit a zenei fejlődés számára, melyek lehe­tővé teszik a modern zene kialakítását. Ezt a ki­alakítást néhány, még a zenei romantikához idő­ben közelebb álló mester kezdi meg, azaz Puccini (1858-1924), Debussy (1862-1918), Richard Strauss (1864-1949), és Reger (1873-1916). Talán kissé szokatlan névsor, de születési évszámaik bi­zonyíthatják a közös generációhoz való tartozást. De néhány fontosabb alkotásuk keletkezési év­száma is bizonyító erejű. 1887—1888 Debussy Printemps-jának és Richard Strauss Don Juan-já­nak évei; 1892-ben keletkezik a Pelleas és Méli­sande; 1893-ban születik Puccini Manon Lescaut­ja; 1894 termi Debussy Faun-ját, 1896 a Bohém­életet és Richárd Strauss Zarathustráját; 1899 De­bussy Nocturne-jeinek, 1900 a Tosca, 1901 Ri­chard Strauss Feneonot-jának esztendeje; 1903-ban írja Debussy a La mer c. szimfonikus költe­ményt, 1904-ben Puccini a Pillangókisasszonyt, Strauss a Salomet. 1910-ben születnek Debussy Prélude-jei, a Nyugat leánya és Strauss Rózsa­lovagja. Nézzük már most röviden, miképen fejlesztet­ték tovább az említett szerzők a romantikus stílus­elemet — a modern zene irányában. Puccini — kinek Debussyvel való zenei rokon­sága még tisztázatlan, de megoldását illetően sok a meglepetést sejttető kérdés — általában mint a nagy áriák mestere él a köztudatban. De az áriák mellett művei tele vannak olyan részletekkel, me­lyeknek zenetudományi feldolgozása még alig in­dult meg. Stuckenschmidt, az új zene egyik leg­képzettebb szakértője mutat rá talán először, hogy pl. a Tosca c. opera ú. n. Scarpia motívuma: Puccini 23

Next