Muzsika, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-10-01 / 10. szám - TÜCSÖK-MUZSIKA - Kodály Zoltán: Bartók és a magyar ifjúság
kel való kapcsolat keresésének eredménye pl. a Liszti programmzene, de Schumann irodalmi vonatkozású zongoradarabjait is ez az alapelv ihleti. Wagner „Gesamtkunstwerk" fogalma ugyancsak az imént említett törekvést igazolhatja. De a zenének ezen túlmenőleg filozófiával, etnikával, szociológiával, majd a néppel, népivel, ethnográfiával való kapcsolatba hozatala is adva van már pl. Lisztnek fentebb idézett néhány gondolatfoszlányával. A modern zenei törekvésekben az ilyen kapcsolatok tovább épülnek; a dodekafonia olykor már a tudományos matézissel teremt — nolens-volens — kapcsolatokat. Említettük, hogy a zenei romantika olyan kapukat nyit a zenei fejlődés számára, melyek lehetővé teszik a modern zene kialakítását. Ezt a kialakítást néhány, még a zenei romantikához időben közelebb álló mester kezdi meg, azaz Puccini (1858-1924), Debussy (1862-1918), Richard Strauss (1864-1949), és Reger (1873-1916). Talán kissé szokatlan névsor, de születési évszámaik bizonyíthatják a közös generációhoz való tartozást. De néhány fontosabb alkotásuk keletkezési évszáma is bizonyító erejű. 1887—1888 Debussy Printemps-jának és Richard Strauss Don Juan-jának évei; 1892-ben keletkezik a Pelleas és Mélisande; 1893-ban születik Puccini Manon Lescautja; 1894 termi Debussy Faun-ját, 1896 a Bohéméletet és Richárd Strauss Zarathustráját; 1899 Debussy Nocturne-jeinek, 1900 a Tosca, 1901 Richard Strauss Feneonot-jának esztendeje; 1903-ban írja Debussy a La mer c. szimfonikus költeményt, 1904-ben Puccini a Pillangókisasszonyt, Strauss a Salomet. 1910-ben születnek Debussy Prélude-jei, a Nyugat leánya és Strauss Rózsalovagja. Nézzük már most röviden, miképen fejlesztették tovább az említett szerzők a romantikus stíluselemet — a modern zene irányában. Puccini — kinek Debussyvel való zenei rokonsága még tisztázatlan, de megoldását illetően sok a meglepetést sejttető kérdés — általában mint a nagy áriák mestere él a köztudatban. De az áriák mellett művei tele vannak olyan részletekkel, melyeknek zenetudományi feldolgozása még alig indult meg. Stuckenschmidt, az új zene egyik legképzettebb szakértője mutat rá talán először, hogy pl. a Tosca c. opera ú. n. Scarpia motívuma: Puccini 23