Muzsika, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1962-11-01 / 11. szám - HAMBURGER KLÁRA: Bertha Sándor
Maros: Ricercare Mihály: II. vonósnégyes A magyar kiadású kispartitúra sorozat legújabb kötetei: Ádám: I. vonósnégyes 15— Gaál: III. vonósnégyes 15— Horusitzky: III. vonósnégyes 15— Kadosa: II. Divertimento. Op. 20/b 30.— Kodály: Szimfónia 32 Kósa: II. vonósnégyes 12— Kürtélg: Quartetto per archi 15.— Loránd: I. vonósnégyes 15.— 24 24— Sárai: I. vonósnégyes 24.— Sárai: Tavaszi concerto 24— Soproni: I. vonósnégyes 24.— Székely: II. vonósnégyes 15 Vincze: Movimento sinfonico 30— Vineze: Aforismo 15 Kapható az Állami Könyvterjesztő V. Zeneműboltjaiban Ifj. BERTHA SÁNDOR ötven évvel ezelőtt, 1912. november 24-én halt meg Bertha Sándor zeneszerző, a 19. századi magyar zenetörténet érdekes egyénisége. Pesten született, 1843-ban. Anyját kétéves korában elvesztette. Édesapja, id. felsőeöri Bertha Sándor, jómódú, tekintélyes nemes jogászember, Jókai rokona — jogi és politikai cikkek írója, hosszú ideig a Tudományos Akadémia ügyvédje, majd levelező tagja, miniszteri tanácsos. Féltő gonddal neveli legkedvesebb gyermekét, fiát. Rendkívül büszke a valóban feltűnő zenei tehetségnek ígérkező ifjabb Sándorra, aki már 19 esztendős korában a Zenészeti Lapok munkatársa. Mosonyi Mihálynól tanul zenét, majd Lipcsében, Moritz Hauptmannál folytat ellenponttanulmányokat. Innen Berlinbe megy, hogy Frans von Bülow irányításával tökéletesítse zongoratudását. 1864 kora nyarán Párizsba költözik — a Zenészeti Lapok 1864. július 21-i száma már első párizsi tudósításait közli. Mint első mestere, Mosonyi, Bertha is lelkes híve és népszerűsítője Liszt és Wagner irányzatának, a zenei haladásnak. Emellett ő is, mint korának egyéb magyar (és más keleteurópai) zeneszerzői, legfőbb céljának a nemzeti zene megteremtését tartja. Nagy hatást tesz rá Bach egyedülálló művészete, amellyel