Muzsika, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1973-02-01 / 2. szám - RAICS ISTVÁN: Kardos-művek amerikai kiadásban
első hangszer, a cigánygyerekekből verbuvált Zoltán malacbandája, a galántai paraszt iskolatársak jellegzetes tényezők a gyermek Kodály életében, jellegzetes epizódokkal, amelyek már nem másod-, vagy harmadkezi anekdoták. A gyermek-olvasó példát keres a mesterek életében s ezt a példát nagyon is jól mutatja fel az író. Kodály élete egy korszakában lényével és művével valódi hőssé válik, amikor szemben áll a polgári sajtó pergőtüzével, s keményen harcol az ellenforradalom bérencei ellen. Ezt a helytállást dokumentálja Gál Zsuzsa a nyilas uralom pribékjeinek támadása idején, felmutatva egyúttal, mennyire nyílegyenes pálya a Kodályé. Körülötte változnak az emberek. ő Kodály marad, meggyőződéséből jottányit sem enged haláláig. E sok tüskével teleszórt utat rajzolja meg kitűnő új könyvében Gál Zsuzsa. Azt a Kodály Zoltánt állítja a fiatalok elé, aki a tűz-és vízpróbát kiállván, ma a halhatatlanságból ragyog az emberiségre, deklamált és melodikus elemek hozzák közel a mai fülhöz (és szívhez) az örök mondanivalót, a humánum messziről sugárzó, fényük nem vesztette üzenetét. A bilingvis (görög—angol, illetve latin—angol) kiadásban az angol nyelvű fordítás sajnos nem eléggé jelentékeny, s túlságosan is szabados az eredeti versek tömörségéhez és erejéhez képest. Az antik ciklus mellett a fuvolára és zongorára írt Scherzo Variato, a fagottra és zongorára készült Bipartitum, a Poéma és Humoreszk című trió (hegedűre, brácsára és hárfára), a klarinét szólószonáta s a gordonra és zongorára írt duó ad számot Kardos István alkotó esztendeinek gazdag szándékairól s az amerikai kiadó érdeklődésének megalapozottságáról. A kottakép, a nyomás és az ízlésesen tervezett, egyszerű címlapok külön is magukra vonják a figyelmet. Raics István Kardos-művek amerikai kiadásban Idős mesterünk, a fiatalos termékenységű, de hazai megszólaltatásban bizony jócskán mellőzött Kardos István dalaiból, szólóhangszerekre vagy kis kamaracsoportokra írt újabb alkotásaiból egész csokorra valót adott közre példás gyorsaságú egymásutánban a General Music Publishing New York-i kiadóvállalat. E művek közül időrendben a Cyclus Antiquus áll napjainkhoz legközelebb. Kardos István érdeklődése a görög—római költészet iránt már sokadszor kívánkozik zenei kifejezéssé s ebben a ciklusban, amely Horatius, Simonides, Meleagros, Sappho és Catullus néhány nagy versét vagy örök életű verssorát teszi át napjaink hangvételében fogant remek muzsikákká, a nyolcvanegy éves Kardos utóbbi esztendeinek kiérlelt stílusa arat igen jelentős győzelmet. Kardos érzékeny füllel hallja ki az évezredes szövegekből az egykori zengést; a melódia szinte természetesen virágzik ki a prozódia áramlásából. Görög és latin mértékekhez találja meg az archaizálásnak azt a ma is meggyőzően ható formáját, amely a régiség, az antik világ nem hervadó hagyatékát napjainkban is mutatós köntössel ruházza fel. Nemes, modern, az énekszerűséget hangsúlyozó vonalak. SZÓFIÁBAN, a Tudományos Akadémia Zenei Intézetének archívuma százhatvanezer népdalt őriz. Minden tavasszal és ősszel expedíciók indulnak vidékre: dalokat, hangszeres műveket, néptáncokat gyűjtenek. SPOLETO idei anyagi mérlege: a két világ fesztiválján — ahogyan a Menotti vezette fesztivált nevezik — legtöbb nézője 1972-ben a londoni Royal Balettnek volt. A pénztári jelentés szerint második helyen Weilly Brecht ,, Mahagonny " - operája áll, ennek volt (a balett után) a legtöbb nézője. A BÉCSI FILHARMÓNIAI zenekar és énekkar ötven évvel ezelőtt szerepelt először Salzburgban. Ebből az alkalomból emlékkoncertet rendeztek, melynek műsorán Mozart „Koronázási miséje" és Bruckner „Te Deum"-ja hangzott el; Herbert von Karajan vezényelt. GISELHER KLEBE mannheimi születésű zeneszerző új opera megírására kapott megbízást Zürich városától. A szövegkönyvet Heinrich Böll írta. Az előadásra 1974-ben kerül sor a júniusi hetek keretében.