Muzsika, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-01 / 2. szám - RAICS ISTVÁN: Kardos-művek amerikai kiadásban

első hangszer, a cigánygyerekekből ver­buvált Zoltán malacbandája, a galántai paraszt iskolatársak jellegzetes ténye­zők a gyermek Kodály életében, jelleg­zetes epizódokkal, amelyek már nem másod-, vagy harmadkezi anekdoták. A gyermek-olvasó példát keres a mesterek életében s ezt a példát nagyon is jól mutatja fel az író. Kodály élete egy korszakában lényével és művével valódi hőssé válik, amikor szemben áll a polgári sajtó pergőtüzével, s kemé­nyen harcol az ellenforradalom béren­cei ellen. Ezt a helytállást dokumentál­ja Gál Zsuzsa a nyilas uralom pribék­jeinek támadása idején, felmuta­tva egy­úttal, mennyire nyílegyenes pálya a Kodályé. Körülötte változnak az embe­rek. ő Kodály marad, meggyőződéséből jottányit sem enged haláláig. E sok tüs­kével teleszórt utat rajzolja meg kitűnő új könyvében Gál Zsuzsa. Azt a Kodály Zoltánt állítja a fiatalok elé, aki a tűz-és vízpróbát kiállván, ma a halhatatlan­ságból ragyog az emberiségre, deklamált és melodikus elemek hozzák közel a mai fülhöz (és szívhez) az örök mondanivalót, a humánum messziről sugárzó, fényük­ nem­ vesztette üzenetét. A bilingvis (görög—angol, illetve la­tin—angol) kiadásban az angol nyelvű fordítás sajnos nem eléggé jelentékeny, s túlságosan is szabados az eredeti ver­sek tömörségéhez és erejéhez képest. Az antik ciklus mellett a fuvolára és zongorára írt Scherzo Variato, a fagott­ra és zongorára készült Bipartitum, a Poéma és Humoreszk című trió (hege­dűre, brácsára és hárfára), a klarinét szólószonáta s a gordonra és zongorára írt duó ad számot Kardos István alkotó esztendeinek gazdag szándékairól s az amerikai kiadó érdeklődésének megala­pozottságáról. A kottakép, a nyomás és az ízlésesen tervezett, egyszerű címla­pok külön is magukra vonják a figyel­met. Raics István Kardos-művek amerikai kiadásban Idős mesterünk, a fiatalos termékeny­ségű, de hazai megszólaltatásban bizony jócskán mellőzött Kardos István dalai­ból, szólóhangszerekre vagy kis kama­racsoportokra írt újabb alkotásaiból egész csokorra valót adott közre példás gyorsaságú egymásutánban a General Music Publishing New York-i kiadó­vállalat. E művek közül időrendben a Cyclus Antiquus áll napjainkhoz legkö­zelebb. Kardos István érdeklődése a gö­rög—római költészet iránt már sokad­szor kívánkozik zenei kifejezéssé s eb­ben a ciklusban, amely Horatius, Simo­nides, Meleagros, Sappho és Catullus néhány nagy versét vagy örök életű verssorát teszi át napjaink hangvételé­ben fogant remek muzsikákká, a nyolc­vanegy éves Kardos utóbbi esztendei­nek kiérlelt stílusa arat igen jelentős győzelmet. Kardos érzékeny füllel hall­ja ki az évezredes szövegekből az egy­kori zengést; a melódia szinte természe­tesen virágzik ki a prozódia áramlásá­ból. Görög és latin mértékekhez találja meg az archaizálásnak azt a ma is meggyőzően ható formáját, amely a ré­giség, az antik világ nem hervadó ha­gyatékát napjainkban is mutatós kön­tössel ruházza fel. Nemes, modern, az énekszerűséget hangsúlyozó vonalak. SZÓFIÁBAN, a Tudományos Akadémia Zenei Intézetének archívuma százhatvan­ezer népdalt őriz. Minden tavasszal és ősszel expedíciók indulnak vidékre: dalo­kat, hangszeres műveket, néptáncokat gyűjtenek. SPOLETO idei anyagi mérlege: a két világ fesztiválján — ahogyan a Menotti vezette fesztivált nevezik — legtöbb né­zője 1972-ben a londoni Royal Balettnek volt. A pénztári jelentés szerint második helyen Weilly Brecht­ ,, Mahag­on­ny " - op­e­rája áll, ennek volt (a balett után) a leg­több nézője. A BÉCSI FILHARMÓNIAI zenekar és énekkar ötven évvel ezelőtt szerepelt elő­ször Salzburgban. Ebből az alkalomból emlékkoncertet rendeztek, melynek műso­rán Mozart „Koronázási miséje" és Bruck­ner­ „Te Deum"-ja hangzott el; Herbert von Karajan vezényelt. GISELHER KLEBE mannheimi születé­sű zeneszerző új opera megírására kapott megbízást Zürich városától. A szövegköny­vet Heinrich Böll írta. Az előadásra 1974-ben kerül sor a júniusi hetek keretében.

Next