Muzsika, 1993 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1993-11-01 / 11. szám - J. GYŐRI LÁSZLÓ: Én akkor ott jól jöttem a zenekarnak - Beszélgetés Vásáry Tamással, a Rádiózenekar új vezető karnagyával

BESZÉLGETÉS VÁSÁRY TAMÁSSAL • ÉN AKKOR OTT JÓL JÖTTEM A ZENEKARNAK Beszélgetés Vásáry Tamással, a Rádiózenekar új vezető karnagyával MINT KULTURÁLIS ÉLETÜNK MAID MINDEN FÓRUMÁN, A MAGYAR SZIMFONIKUS ZEnEKAROKNÁL IS ÁTALAKULÓBAN VANNAK A SZERVEZETI KÉRDÉSEK, A FINANSZÍRO­ZÁS KÖRÜLMÉNYEI, A VEZETÉS SZEMÉLYI ÉS SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA. A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÉLÉN VÁSÁRY TAMÁS SZEMÉLYÉBEN AZ ŐSZI IDÉNY KEZDETE ÓTA ÚJ FŐZENEIGAZGATÓ-VEZETŐKARME­STER ÁLL. ŐT SZÓ­LTATJU­K MEG ELSŐNEK ABBAN A CIKKSOROZATUNKBAN, AMELY - SZÁNDÉKUNK SZERINT -ÁTTEKINTI A MAI MAGYAR ZEnEKARI ÉLET VÁLTOZÁSAIT ÉS HELYZETÉT. - A Rádiózenekar és az ön egymásratalálásáról már olvashattunk különböző interjúkban és cikkekben. Arra kérem, mondja el saját szemszögéből is a történetet. - Télen volt egy közös hangversenyünk a Co-Nexus rendezéseiben. Kelemen Pál, aki a koncertet szervezte, hívott meg engem vezényelni és zongorázni. A zenekar hangulatilag mélyponton volt, egy nehéz turné után. Ahogy az egyes ember életében is vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, ugyanúgy egy zenekarral is megesik az ilyesmi. A próbák elején letargikus hangulat uralkodott. Az, hogy én a zongora mellől vezényeltem, felrázta a muzsikusokat, kamarazenélésre kényszerítette őket, fül után kellett játszaniuk. Ilyenkor az egyéni felelősség nagyobb, de ez intenzívebb élmény lehet a zenészek számára. A próbák során aztán kezdték egyre jobban érezni magukat. Tudja, hogy van ez, előfordul, hogy az ember elmegy valahova, és ott valakinek jól jön a társasága. Én akkor kapóra jöttem a zenekarnak. Egymásra találtunk. Mint egy férfi és egy nő. Én ezt a hasonlatot egyébként gyakran szoktam alkalmazni karmester és zenekar viszonyára. Szerintem a zenekar a nő, a karmester a férfi. És van egy pillanat, amikor a zenekar azt mondja, odaadom magam. Amíg ez be nem következik, a karmester semmit sem tud kezdeni az együttessel, ettől kezdve azonban készséges partnere. Mindez decemberben történt, januárban kaptam tőlük egy értesítést, hogy szeretnének velem dolgozni. De már a koncert szüneteiben mutattak egy levelet, amelyet a Rádió vezetésének írtak, s amelyben azt kérik, hogy velem minél többet dolgozhassanak. Két okom volt, hogy elfogadjam az ajánlatot. Az egyik zenei: a zenekar minősége, és hogy az ajánlatuk zenéből fakadt, nem üzleti, vagy egyéb érdekből, mint ahogy az oly gyakran megesik. A másik ok az volt, hogy az ajánlat Magyarországról jött, és ezzel életem ABA formája a visszatérő A-hoz jutott el. Ráadásul mindez akkor történt, amikor azt mondtam a menedzseremnek: szívesen elmennék állandó karmesternek egy zenekarhoz. De csak olyan helyre, ahol szívesen is élnék, vagy legalábbis szívesen tölteném ott az év egy részét. Ebből a szempontból igényes vagyok, mindig olyan helyen szerettem élni, ahol találok egy kis zöld környezetet, ugyanakkor a hely kulturális szempontból is értékes. Hogy ez Budapest lett, annak külön örülök, mert hiába élek Londonban és vagyok svájci állampolgár, megmaradtam magyarnak. Érzelmileg nagyon sokat jelent nekem ez az új feladat, bár tudom, rengeteg nehézség és felelősség vár, de ezt is szívesen vállalom, mert az ember nem azért él a világban, hogy lógassa a lábát, hanem hogy nehéz feladatokat oldjon meg.­­ Mi áll a szerződésében? Mennyi időt kell évente Budapesten töltenie? Lesznek-e adminisztratív feladatai, vagy csak a zenével kell foglalkoznia? - Kettős a feladatom, azt hiszem, Lehel György és Ligeti András megbízása ugyanerre szólt. Vezető karmester és zeneigazgató leszek. Tizenkét hangversenyre vállaltam kötelezettséget, ami tizenkét heti munka. Hála Istennek, itt sokat lehet próbálni. Ezen felül lesznek a turnék és az esetleges lemezfelvételek. Összesen kijön majd legalább húsz hét. Az igazgatói munka pedig abból áll, hogy törődni kell a zenekar karrierjével, foglalkoztatásával, lemezfelvételi lehetőségek szerzésével, turnészervezéssel, adminisztratív ügyek intézésével. Ez érdekes is, és hozzá is tartozik a zenekarvezetéshez. - Amikor elkezdtünk beszélgetni, azt mondta, az egyik ok, amiért elvállalta a Rádiózenekar felkérését, az együttes minősége volt. Melyek e zenekar legfőbb erényei az ön szemében? - Van szívük. Nem fásultan, rutintól zenélnek. Most, amikor Beethoven harmadik szimfóniáját próbáltuk, amit pedig már ezerszer játszottak, olyan lelkesedéssel muzsikáltak, mintha először játszanák. Hálásak, ha a karmester megpróbál nekik zenén túli dolgokról­­beszélni, és nem csak instrukciókat ad. Van egy klasszikus anekdota az egyszeri karmesterről, aki kiáll a zenekar elé, és így szól: képzeljenek maguk elé egy spanyolkertet, fülledt nyári éjszakán, narancsillattal, feljön a hold, és a szerelmesek éppen most találkoznak. Ekkor megszólal az egyik harsonás: maestro, halkan, vagy erősen? A zenekarok általában irtóznak a fellengzős karmesterektől, nem kedvelik a túl sok szöveget, azt szeretik, ha gyorsan, röviden instruálják őket. Ez a zenekar viszont nagyon érdeklődik aziránt is hogy mi van a hangok mögött. Szívesen próbálnak ki új dolgokat, új vonásnemeket, új hangzásokat. Ezt az exraadást, ezt a lelkesedést ritkán tapasztalni nagy, profi szimfonikus zenekaroknál.

Next