Muzsika, 1996 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1996-03-01 / 3. szám - KÁRPÁTI JÁNOS: Szőllősy András zeneirodalmi és tudományos műveinek jegyzéke
SZOS.IGOSY ANDRÁS nagyon vegyes tartalmú „Egyéb írások" csoportot létesíthetnénk. Ezen belül is van azonban egy-két olyan közös momentum, amelynek mentén tartalmi csoportokat nyerünk. Az Erdélyi Helikonban megjelent két korai tanulmány (bibi. 1, 3) Bartóknak és Kodálynak szentelve tulajdonképpen nem zenetudományi írás, hanem afféle vallomás, egy fiatal muzsikus tisztelgése példaképei előtt. Még két, hasonlóképpen vallomás értékű írással találkozunk ebben a bibliográfiában: egy Honegger-életrajzzal (bibi. 21) és egy Stravinsky-emlékezéssel (bibi. 23). A fiatal muzsikus korai vallomásai Bartók és Kodály művészetéről a későbbi évek során tudatosan vállalt művészi programmá értek, részben zenévé integrálódtak, részben pedig nagyszabású tudományos alkotássá transzformálódtak. Az Honegger-életrajz mögött azonban másféle mozgató rugók működtek, az is valamiféle vallomás, csak épp teljes kis könyvvé kerekítve. Szőllősy számára ugyanis Honegger nem egy a század zeneszerzői között, hanem az a művész, aki formátumában, habitusában igen közel áll hozzá. Rokon szellem, akitől mint zeneszerző nagyon sokat tanult. Alig fér e dolgozat kereteibe, mégis idéznünk kell egy passzust, melyet Szőllősy is idéz Honeggertől: „...a Pacificban egy nagyon elvont elvi probléma megoldását kerestem, azt, hogy a ritmus állandó matematikai gyorsulásának érzetét keltsem, miközben maga a tétel állandóan lassabb lesz. "E ritmikai bravúr - különböző változatokban - Szőllősynél is felbukkan. Ha Honeggerben afféle rokonlelket érzett meg Szőllősy, Stravinsky nagyon magasan álló - szinte elérhetetlen - ideál volt számára. Honeggerről még vállalható volt egy „tudományos írás", Stravinsky előtt azonban csak hódolni lehetett - egy halálakor papírra vetett néhány oldalas vallomásban (1971) és egy megrázó zeneműben (1978). Ez a hódolat azonban nagyon régi és nagyon mélyen rejlő. Felbukkan már a húszéves egyetemista első Bartók-tanulmányában (bibi. 1), amikor ezt írja: „ Új hangot csak két ország jelent: Oroszország és Magyarország..." Stravinsky neve azonban ott nincs leírva, ahogyan nincs leírva még sokáig a Kodályra és Bartókra összpontosító munkákban. Nyilvánvaló, hogy a zenetudós Szőllősy számára magától értődően - sőt szinte kötelező érvénnyel - a magyar mesterek jelentették az első számú nagy feladatot. Ám amikor ezt tudósként teljesítve érezte és zeneszerzőként is szabadabbá vált, a lélek rejtekéből végre előléphetett a mindig is - és egyre jobban tisztelt, szeretett orosz mester. Akitől 1971-ben így búcsúzott: „Milyen volna a század, ha nincs a Sacre? Az élő Stravinsky hatásától senki sem menekülhetett. A Halhatatlan most is alakítja korunkat." SZŐLLŐSY ANDRÁS ZENEIRODALMI ÉS TUDOMÁNYOS MŰVEINEK JEGYZÉKE 1. „Bartók a zenetörténetben", Erdélyi Helikon (Kolozsvár) XIV/1941. 275-278. 2. „Kodály kórusainak zenei szimbolikája", Magyar Zenei Szemle XV 1941. 35-44. 3. „Kodály klasszicizmusa", Erdélyi Helikon (Kolozsvár) XVI/1943. 749-756. 4. „Péterfy Jenő mint zenekritikus", Magyar Zenei Szemle III/1943- 149-163. 5. Magyar zeneírás. Klny. a Hite! (Kolozsvár) 1943. májusi számából. 12 p. 6. Kodály művészete. Budapest: Pósa Károly, 1943. 160 p. 7. „Bartók, Kodály és ami utánuk következik", Újhold 1946. 69-72. 8. „Stílusválság és népzene", Alkotás 1946, 3-4. sz. 24-26. 9. Bartók Béla válogatott zenei írásai. Összegyűjtötte Szőllősy András, bevezette és jegyzetekkel ellátta Szabolcsi Bence. Budapest: Magyar Kórus, 1948. 109 p. 10. L'Organizzazione della vita musicale ungherese. Roma: Rendicenti dell'Accademia d'Ungheria in Roma, 1949 - II. 4. 9 p. 11. „A soproni országos ifjúsági Bach-versenyről", Új Zenei Szemle 1/1950. 2: 41-42. 12. „Adatok a magyar népdalgyűjtés történetéhez", Új Zenei Szemle 11/1951. 8: 9-14. 13 .Kodály Zoltán műveinek jegyzéke", in: Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1953 (Zenetudományi Tanulmányok I) 59-71. 14. Kodály: A zene mindenkié. Szerkesztette Szőllősy András. 128 p. Budapest: Zeneműkiadó, 1954. 15. „Bartók Béla zenetudományi és irodalmi műveinek bibliográfiája", in: Zenetudományi Tanulmányok Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955. (Zenetudományi Tanulmányok III) 535-544. 16. „Bartók-dokumentumok", Új Zenei Szemle VII/1956. 3: 9-13-17. „Bibliographie des oeuvres musicales et écrits musicologiques de Béla Bartók", in: Bartók- sa vie et son oeuvre. Publié sous la direction de Bence Szabolcsi. Budapest: Corvina, 1956. 299-345. la. németül: Béla Bartók- Weg und Werk, Schriften und Briefe. Zusammengestellt von Bence Szabolcsi. Budapest: Corvina, 1957. 317-367. 18. Bartók Béla válogatott írásai. Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Szőllősy András. Budapest: Művelt Nép, 1956. 426 p. 19. „Költő és zenész (Vázlatok Pierre Louys és Claude Debussy barátságáról)", Muzsika H/1959- 2: 33-35. 20. „Két könyvről" (Ujfalussy József: Debussy. Gondolat, 1959; Petrovics Emil: Ravel. Gondolat, 1959.), Muzsika 11/1959. 7: 44-45. 21. Arthur Honegger. Budapest: Gondolat, 1960. 370 p. (Második kiadás: 1980, 255 p. 22. Bartók Béla Összegyűjtött írásai I. Közreadja: Szőllősy András. Budapest: Zeneműkiadó, 1967. 943 p. 23. „Vázlatok Stravinskyról", Muzsika XIV/1971. 6: 1-5.Ua. In: In memóriam Igor Stravinsky. Budapest: Zeneműkiadó, 1972. 5-10. 24. „Keszi Imre sírjánál", Muzsika XVII/1975. 2: 37. 25. „Petrassi köszöntése" 175. születésnapján], Muzsika XXII/1979. 7: 1-2. 26. „Sándor Frigyestől búcsúzunk", Muzsika XXII/1979. 8: 2. 27. „[Maros Rudolftól búcsúzunk", Muzsika XXV/1982. 10: 9-10. 28. „Témoignage", in: Béla Bartók vivant. Souvenirs, études et témoignages recuillis par Jean Gergely. Paris: Publications Orientalistes de Francé, 1984. (Bibliothéque Finno-Ougrienne numéro 2) 185-189. 29. „Petrassit köszöntjük" 180. születésnapján), Muzsika XXVII/1984. 7: 3. 30. „A hetvenéves Ligeti Györgyöt köszönti Szőllősy András", Muzsika XXXVI/1993. 6: 3.