Muzsika, 2007 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám - HOLLÓS MÁTÉ: Művek bontakozóban: Soós András ciklusok hullámán
kortárs zenes - Soós András műhelyében időnként ugyanabba a folyóba léphetünk, jóllehet más-más ágába. Milyen ciklusokat építesz épp tovább? - E hasábokon folytatott legutóbbi beszélgetésünk az Elfelejtett melódiákról szólt, így kötelességemnek érzem, hogy beszámoljak az akkor említett tervek megvalósulásáról: négy mű elkészült, az első és második kottában is megjelent, a negyediknek pedig ősszel volt az ősbemutatója; s noha folytatni tervezem a sort, most nem ezeken dolgozom. Zeneszerzői gondolkodásom olyan értelemben fordult ciklusok képzése irányába, hogy lazán egymáshoz tartozó darabokat írok. Újabb kompozícióim gondolatköröket visznek tovább, a korábbiak következményeit jelenítik meg. Az egyik ilyen a Háromszólamú intenciók sorozata - fontos, hogy ne invencióknak olvassuk a címet! Ezek két hangszerre írt művek, de a különbségi hangok megszólalásával a hallgató három szólamot érzékel. Néhány tétellel még ki akarom kerekíteni e ciklust. Amikor pedig egésszé formálódnak, a négyszólamú intenciók irányában kívánom továbbgondolni a struktúrát. - Hogy értsük az intenciók címet? - A szándék énelmében. A különbségi hang megszólaltatása - mivel nem minden különbségi hang hallható azonos intenzitással - leginkább szándéknak nevezhető. Kérdés, hányadik felhangot milyen erősen játszsza az adott két hangszer, szembefordulunk az előadókkal vagy oldalt állunk - a fület hogyan érinti a hanghullám -, a teremben hogyan adódnak össze a frekvenciák. A szándék az, hogy két szólam eredőjeként egy harmadik szólaljon meg. Ennek folyamatossága nem biztosítható könnyen. Ha például túl mélyen adódik a különbségi hang, kívül esik hallásunk határain. Nem mindenki hallja egyformán e kombinációs hangokat. Engem az is érdekel, ha azt mondja egy hallgató: hallott valamit, de nem tudja, mit, néha úgy tetszett neki, mintha többen játszanának. Segíthet, ha valaki többször hallgatja a darabot, tudja, mit kell hallania -például kottából követi, amelybe beírom e hangokat. Az előadó kedvéért írom be, hogy ő is tudja, minek kell megszólalnia. Ez így mintegy intonációs gyakorlattá is válik. Soós András ciklusok hullámán - Keletkeznek tehát új háromszólamú intenciók? Adott hangszerekre írod őket, vagy bizonyos hangszercsoportokon belül bármin játszhatok? - Inkább az utóbbi. Bizonyos hangszereken nem működik olyan jól a játék, mint másokon. Például vonósokon kevésbé, furulyán, fuvolán jobban. Ám ezek a duók nem pusztán erről az akusztikai jelenségről kívánnak beszélni, önálló zenei gondolatmagvuk is van, így adódik átfedés különböző ciklusaim között. Az ekképp - mondjuk gordonkára - átköltöző művek új arcot öltenek. Tervek, ötletek sorakoznak újabb intenciókra vonatkozóan, amelyek eleddig nem formálódtak darabbá. - A kétcsellós Etűdök nem pedagógiai célúak? - Az első darabok pedagógiai megrendelésre készültek, de a későbbiek egyre inkább magasabb technikai tudású előadókat igényelnek. Nagyjából tudom, mi hiányzik még a ciklusból, s ezekben a hetekben-hónapokban e hiányokat igyekszem pótolni. - Ciklikus előadásokra is gondolsz? - Annál is inkább, mert rövidesen kottában is megjelennek e kompozíciók. Ami pedig a pedagógiát illeti, nemcsak eredetiben, hanem átiratban is elkezdtek terjedni e kettősök: a minap az egyik tételből hegedűgordonka-letétet kért tőlem egy tanár, versenyre viszik a növendékei. - Tehát nem is hangszerspecifikusak e duók? - A két cselló helyett könnyen alkalmazható két brácsa, a hegedűknél már fekvéskülönbségek adódhatnak - meg hát nem akarom megfosztani magam attól, hogy majd hegedűduókat is írjak... - Dolgozol ciklusba nem illeszkedő kompozíción is? - Vannak darabjaim, amelyek 10-15 évig búvópatakként rejtőznek, időnként föltörnek, megpróbálnak valamilyen formát nyerni, majd mikor látják, hogy erre nem érett még meg az idő, visszabújnak. Ilyen most egy mű, amely hol ütőhangszeresként, hol elektronikusként, hol épp a kettő elegyeként mozog bennem, s most van abban a stádiumban, amelyben, ha nem írom meg, végképp elvész. Alapötlete a hangok körbefuttatása, amit elektronikusan könnyen meg lehet oldani, ám ezt túl mechanikusnak, hangszeren sokkal áttételesebbnek éreztem. Címe már rég megvan: Rondeaux. E francia szójátékban a víz is benne foglaltatik, hiszen vízcseppek hangzásából indultam ki, csak azokat naturálisnak tartottam. Terveimben bizonyos szólamok balról jobbra forognak, mások épp ellentétesen, s ezek találkozási pontjai hoznak létre sűrűsödést a térjátékban. Legegyszerűbb változata négy marimbán valósulhat meg. Ha az ütőkön -akár szóló marimbán - élőben játszott anyagot az elektronika révén a térben körbejáratom, talán az hozza létre a legteljesebb élményt. HOLLÓS MÁTÉ Művek bontakozóban 30 muzsika • 2007 március 1 C r^ ELET ii|#| IRODALOM IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP A világ legjobb z u * 111 H 7 magyar nyelvű 01 0. 2 irodalmi és politikai UI a hetilapja .