A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (28. kötet, 2-4. szám)

Tudományos ülésszak Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából - Spira György: Petőfi a képviselőház karzatán

SPIRA GYÖRGY PETŐFI A KÉPVISELŐHÁZ KARZATÁN Petőfi 1848 márciusában egy olyan forradalomnak lett kirobbantójává, amely Magyarországot át tudta ugyan lendíteni a feudalizmus és a kapitaliz­mus mezsgyéjén, a feudális rend legfőbb tartópillérét, a Habsburg-hatalmat azonban megdönteni nem tudta s nem is tudhatta, csupán megrendíteni volt képes. Petőfi éppen ezért elejétől fogva bizonyosra vette, hogy az általa meg­indított harc a forradalom kezdeti vívmányainak becikkelyezésével még egyál­talán nem zárult le, hogy az, ami márciusban történt, „csak az első felvonás volt",­ s hogy a Habsburgok, mihelyt módjuk lesz rá, kísérletet fognak tenni a forradalom felszámolására. Napról napra növekvő aggodalommal könyvelte el tehát, hogy a forradalom jóvoltából Magyarországon most uralkodó tényező­vé lett liberális nemesség zöme viszont egészen másként ítéli meg a helyzetet, hogy azt a kényszerű és átmeneti érvényű beletörődést, amellyel a Habsburgok a magyar forradalom kezdeti követeléseit fogadták, a liberális nemesi politi­kusok legtöbbje, a végrehajtó hatalmat megragadó Batthyány-kormány tag­jainak többsége is végérvényes beletörődésnek tekinti, s hogy ennek követ­keztében a kormány mindent megtesz a Habsburgok vélt jóindulatának öreg­bítése érdekében, a majdani ellenforradalmi támadásra való felkészülés — s kivált a forradalom felfegyverzése — érdekében viszont a kelleténél sokkal kevesebbet tesz. Ennek ellenére Petőfi jó ideig tartózkodott kenyértörésre vinni a dolgot a kormánnyal, mert ha számot vetett a helyzettel, csak arra a következtetésre juthatott, hogy Batthyányék megbuktatásához és egy keményebb kezű kormány hatalomra segítéséhez a forradalom baloldalának erői elégtelenek, ha pedig mégis sikerülne megbuktatni Batthyányékat, akkor a liberális nemesség zöme azonnal szakítana a forradalommal, és ez jóvátehetetlen kárára lenne a polgári átalakulás ügyének. S két nappal az után a vérengzés után, amelyet május 10-én a budai helyőrség katonái rendeztek az ellenforra­dalmár Lederer tábornok ellen tüntető forradalmárok soraiban, végül mégsem kerülhette el, hogy egy népgyűlésen nyíltan és kérlelhetetlenül szembe ne fér- e Lapok Petőfi Sándor naplójából. 1848. ápr. 1. Petőfi Sándor összes Művei (­PLÖM) . (szerk. V. NYILASSY VILMA és Kiss JÓZSEF). Bp. 1956, 85. 7* MTA I. Oszt. Közl. 28, 1973

Next