Nagyvilág, 1976 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám - Krónka
* Sarkadi Imre „A gyáva" című kisregényét közli 1975. május—augusztusi kettős számának élén Alberto Moravia nagy tekintélyű olasz folyóirata, a Nuovi Argomenti Umberto Albini és Fogarasi Mikós fordításában. A Varsói ősz keretében rendezett nemzetközi költőtalálkozón a mai magyar lírát Csorba Győző és Rákos Sándor képviselte. Fővárosi és vidéki estéken olvastak föl verseikből, s többször is alkalmuk volt kötetlenül elbeszélgetni lengyel versbarátokkal, például a Poezja című versfolyóirat köré csoportosult, nagyobbrészt fiatal költőkkel, műfordítókkal, kritikusokkal. Részt vettek a varsói Magyar Intézet nagy sikerű irodalmi estjén is, ahol a régi és az új magyar költészet alkotásait Szentpál Monika és Wojciech Siemion tolmácsolásában, két nyelven hallhatta a közönség. * Könyvújdonságokról ad hírt az angol irodalmi sajtó. A Faber and Faber kiadónál megjelent John Osborne színre kerülő új darabja, a „Watch It Come Down". Alan Sillitoe új kötetének címe „Mountains and Caverns" (W. H. Allen kiadó.) Graham Greene újabb novelláskötettel jelentkezik, címe „Shades of Greene", a Bodley Headnál van sajtó alatt. Ugyanennél a kiadónál várható Greene újabb színműve, egy komédia, a „The Return of A. J. Raffles" megjelenése is. Nadine Gordimer dél-afrikai írónő válogatott elbeszéléseit a Jonathan Cape adja. * A Piamák, a Bolgár Írószövetség folyóirata idei 7. számában több magyar vonatkozású témával is foglalkozik. Röviden ismerteti Gárdonyi „Titkos napló"-ját, a felfedezés körülményeit, megfejtését, ír a Corvina Kiadó húszévi tevékenységéről, s beszámol a műfordítás helyzetéről a Magyar Írók Szövetsége Műfordítói Szakosztályában indult, majd az ÉS-ben folytatódott vitáról. Az ismertetés G. K. jelű szerzője imponálónak tartja, hogy a vita résztvevői nyíltan, őszintén szóltak a legfájóbb problémákról is, s mélyrehatóan elemezték a műfordításirodalom visszaesésének okait, tényezőit. G. K. ezek közül kiemeli az ismert írók visszavonulását a műfordítástól, a rutinosság terjedését, a fiatal fordítók tervszerűtlen képzését, valamint az alacsony honoráriumokat. Ruth Prower szábvasa kapta az idei, a francia Goncourt-díjnak megfelelő Bookerdíjat, és az ezzel járó ötezer fontot, amelyet Angus Wilson neves angol író, az idei bíráló bizottság elnöke adott át az írónőnek. Mrs. Jhabvala a legjelentősebb angol irodalmi díjat Heat and Dust című legújabb regényéért kapta. Két angol nő a regény főszereplője: Olivia, aki 1923 óta él Indiában, és férjének unokája, aki napjainkban keresi fel Indiát, hogy megismerje nagyapja első feleségét. Mrs. Jhabvala 1927-ben született Lengyelországban. Szüleivel 1939-ben költözött Angliába, iskolai tanulmányait itt folytatta, a londoni egyetemen angol irodalom szakos oklevelet szerzett. 1951-ben férjhez ment egy indiai építészmérnökhöz, s azóta Delhiben él. Eddig nyolc regénye és három elbeszéléskötete jelent meg. Folyóiratunk 1975. januári számában közöltük Kirándulás holdfényben, mangóval című elbeszélését. * A Guardian című angol napilap november 15-i száma nyolc oldalt szentel azoknak a cikkeknek, amelyek az utóbbi harminc év magyar kulturális életét ismertetik. Színházi életünkkel négy cikk foglalkozik. Szántó Judit Ádám Ottó Madách Színházbeli Othello-rendezését elemzi, Székely György a magyar színházlátogató közönség alakulásáról tájékoztat, valamint bemutatja a Színháztudományi Intézet dokumentációs anyagát, Majoros József pedig Várkonyi Zoltán portréját rajzolja meg. Almási Miklós drámairodalmunk utóbbi harminc évének történetét a magyar dráma „felnőtté válásá''-пак folyamataként elemzi, a folyamatosan fejlődő, áramlatokra és stílusokra bomló drámairodalom kialakulását kíséri figyelemmel. Gyertyán Ervin hasonlóképpen rajzolja meg a magyar film útját: az utóbbi harminc év legfontosabb eredményének azt tartja, hogy kialakult az az egységes és sokszínű filmművészet, amelyre biztosan támaszkodhatnak az egyes alkotások, és amely a művek természetes közegét alkotja. Zenei életünkről szólva dr. Till Géza a Magyar Állami Operaház műsorpolitikájának tényezőiről, az operalátogató közönség kiszélesedéséről ad számot, Bogár István cikke a koncertlátogató közönség alakulását, a közönségszervezés módjait, a zenekarok, kórusok szervezését, a hangversenyek előkészítését és zenei életünk szervezeti formáit ismerteti, Pándi Marianne pedig azt elemzi, milyen szerepet játszanak a magyar zeneszerzők, pedagógusok és előadóművészek a nemzetközi zenei életben. A szerzői jogvédelem kérdéseiről, a Szerzői Jogvédő Hivatal munkájáról tájékoztatni-