Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-02-04 / 5. szám

(2) 5. szám A cserebogarat szedő munkásokat legczélszerűbb az összegyűjtött bogarak mennyisége szerint, tehát kiló vagy liter számra (1 ki. mintegy 1060 drb cserebogár) fizetni, mert így a szedők jobban igyekeznek, mivel azonban az ilyen szedők buzgóságukban a fákat (főleg a gyümölcsfákat) nem igen kímélik, azért a gyümölcs­fákról czlszerűbb a szedést kellő felügyelet mellett napszámo <t l<ka­r végeztetni. Ennek az lesz a jó oldala, hogy az ide-oda való méregetéssel nem pazaroljuk az időt, mint a­hogyan az a mennyiség arányában fizetett szedők alkalmazásánál történnek. Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egysze­rűen rázzuk le, magasabb törzsű fáknál azonban a rázáshoz hosszunyelű horgokat alkalmazzunk, vagy ha a szedők között fiatal suhanczok akadnak, akkor azok más­szanak föl a fára és úgy rázzák meg annak ágait egyenkint. A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy a bogár egyszerre essék le: a fának ide-oda való lóbálásakor az erősen megkapaszkodó bo­garak nem hullanak le. Szedéskor legczélszerűbb a cserebogarakat széles­szájú, belül mázos, és félig vízzel meglelt cserépfazékba gyűjteni, a­melynek tartalmát, még mielőtt a fazék egészen megtelnék, időnként ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel félig telt hordóba kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többféleképp történhetik. Az össze­gyűjtött­ cserebogarakat kemény talajon (úton) agyon lehet tiporni vagy összegyömöszölni, a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe önteni, a­mely gödröt azután be kell temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni oly módon, hogy a bogarakat földdel és oltatlan mésszel, turfahulladékkal összekeverjük, mely utóbbi a bogarak rothadó tetem­tömegét az átható kellemetlen szagtól megfosztja. A fel­dolgozandó cserebogártömeghez annyi föld, mész vagy turfa kell, a­mennyi elég, hogy az így előállított trágya­tömeg bűzös szagát elveszítse. Fontos védekezési mód cserebogarak ellen az is, ha lárvájukat, tehát a földben élő pajorokat irtjuk, a­me­lyek különben szintén igen kártékonyak. A pajorok irtására legalkalmasabb idő a föld­forgatás, kapálás és szántás. Kapálás és forgatáskor a felszínre kerülő pajorokat agyon kell ütni, szántáskor pedig ha sok a pajor, érdemes azt az eke után járó olcsó napszámossal fölszedetni. Itt is tanácsos a pajor­­szedő-munkás figyelmét némi pénzbeli jutalommal le­kötni. Hol kevés a pajor, ott 10—20 darbjáért 1—2—3 krt, hol pedig sok, ott 100—200-ért 5—6 krt vagy töb­bet is lehet fizetni. A pajorokat szintén lehet értékesíteni, mégpedig ha kis mennyiség van belőle akkor azt baromfival etetjük meg, hogyha pedig sok van, trágyának dolgoz­zuk föl. Közli : a gazdasági egyesület. Heti krónika. Még mindig a kataszter áthelyezése képezi a főtémát, melyről városszerte folyik a beszéd. Nehéz is megválni valamitől, a­mit szeretünk s a lemondás mindig bizonyos rázkódással jár. Ez a végvidéki városok sorsa. Akinek kevés van, azt is elveszik tőle s akinek sok van, annak még többet adnak. Debreczen, Arad, Temesvár, Pécs s más ily metropolisok kapnak mindenből eleget, az intelligen­­cziának egész kincses háza van bennök felhalmozva, de azért gyűjtik, gyűjtik tovább is és gazdagítják szünetlenül őket, nekünk pedig hanyatlani, pusztulni és veszni kell. A régi törvényhatóság és törvényszék elvétele nagyobbik nagy megvetéssel mondá, hogy jobb nekik gyalog, mert úgy nem fáznak, meg-meg kergetik egy­mást szaladva, és még egészen meg is melegednek, nemhogy fáznának. Lehet, hogy igazuk van, jobban esik az ember­nek, ha nincs lekötelezve semmiért, úgy lehet ez az önkéntelen érzés mozdult meg a kis­lányban akarat­lanul. Hanem helyeseltem magamban, bár megrontotta az élvezetemet, mert hát ki is látná örömest, ha a jóakaratát visszautasítják. De azért a kis­lány impo­nált nekem. Vajjon mivé fejlődik az az önkéntelenül nyilat­kozó ösztön, lesz-e belőle önérzet, vagy elfajul dölyffé, a­mi a falusi nép között is gyakori. Ha egyiknek vagy másiknak több jutott valamiből — javakat értek — nem hogy hálát adna érette az Örökjónak, hanem még inkább arra használja fel, hogy gőgjét táplálja vele. Hej­­mert az ember csak ember, akár farkas­bunda van rajta, akár guba. Az ösztönök, indulatok, szenvedélyek ugyanazok, hiába büszkélkedik az egyik avval hogy ő ur, amaz meg paraszt, ember azért mindenik. Nem is igen érkeztem a természet szépségeit figyelembe venni, úgy elfoglaltak ezek a gondolatok. Amint megfordultunk, a nap éppen velünk szemben nyugodott le, gyönyörű bíboros fénybe borítva a lát­határt, még egynéhány perczig a hó is tüzes fényben csillogott a nap sugarától és én behunytam szememet, hogy az legyen az utolsó benyomás, az a gyönyörű, szemkápráztató szinvegyülék a nyugati égen. Mikor kinyitottam a szememet, a kapu előtt állottunk s kis lányom Petőfi versével fogadott.: »Hol a boldogság mostanában Barátságos meleg szobában.« H. K. L. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE után, úgy látszik jönni fognak még egyéb meglepeté­sek is. Mire megvénülünk egy-két öreg bányász fogja körülállni a bruderládá­t s dalt zengeni régi dalt, régi dalt, régi dicsőségről, pohár.Addig hadd szóljon a víg muzsika, csendüljön a A polgári kör bálja csütörtökön volt. Fesztelen­ség, jó kedély, demokratikus, barátságos hangulat jel­lemezték. Az utolérhetetlen batyubálokat lett volna hivatva ez helyettesíteni az idén, de bár siker tekintetében nem hagy kívánni valót, mégis csak más volt ez, mint­ pl. a hagyományos kálvinista bálok. A táncz ma már nem bír oly vonzerővel, mint a terített asztal és az asztal körül kedélyesen eszmét cserélő társaság. A batyubálok számottevő elemeinek csak egy részét láttuk itt összegyűlni. De majd másképp lesz a nőegylet utolsó farsangi estélyén. Ez utóbbi mulatság iránt az érdeklődés oly nagy, hogy a hölgyek körében már­is hatalmas pártok ala­kultak. Sokan jelmezesnek, mások álarczosnak szeret­nék a bált­, vannak és pedig tekintélyes számmal, kik a calicot mellett törnek lándzsát. A calicot ismét két pártra oszlik u. m.: olyanokra, kik báli ruhára egy­forma köpenyt akarnak venni és olyanokra, kik kö­peny nélkül egyenlő színű ruhában óhajtanak álarczczal megjelenni. Ha hozzá­tesszük, hogy a negyedik pártnak se jelmez, se álarcz nem kell, ők egyszerűen csak bált akarnak, akkor a helyzetet, úgy hisszük, elég részle­tesen megfestettük. A nőegylet bölcsessége fog dönteni ebben a vi­lágra szóló kérdésben s a pártok békességét minden esetre létrehozza, bár megvalljuk, nem kis feladatnak tartjuk, hogy a hölgyeket ruha kérdésben egy véle­ményre bírja valaki. Ez azonban még messze van, addig a kereskedő­­bálra is reá kerül a sor s a kereskedő ifjaknak az üz­leti forgalomnál élénkebb eredm­ényt óhajtana a minden bál iránt fogékony krónikás. 1900. Február 4 Különfélék. Kamerath Gyula helybeli postai és távirdai fel­ügyelőt a nagyváradi igazgatóság, mint sajnálattal értesülünk, Debreczenbe helyezte át. Kameráth nagy­bányai ember, ki évtizedek óta vezeti a helybeli posta ügyeit s a közönség tiszteletét bírja, nem csoda, ha áthelyeztetése széles körben kelt elégedetlenséget. A városi képviselet körében mozgalom indult meg, hogy a kereskedelmi miniszternél monstre petitióval kérni fogják már a napokban a népszerű és közszeretetben álló felügyelőnek Nagybányára való visszahelyezését. A­­ kath. lelkészi állás betöltése. Febr. 1-én d. u. 3 órakor népes értekezlet volt a városházán, me­lyet Gellért Endre polgármester hivott egybe. Tárgya­lás alá került a néh. Rátz Pál prépost halála által megüresedett lelkészi állás betöltésének kérdése. Nagy­bányán ugyanis a város a róm. kath. egyháznak pat­­rónusa lévén, itt a képviselet tagjai választják meg az uj lelkészt. A polgármester egyelőre kizárólag a r. kath. vallásu képviselőket hívta egybe, kik 110 között 59-en vannak s a kik mintegy 4­0-en jelentek meg az értekez­eten. A jelenvoltak abban állapodtak meg, hogy ígéretet addig senkinek nem tesznek s sza­vukat le nem kötik, mig a püspök a pályázók soro­zatát nem közli a várossal. A pályázat hir szerint márcz. 1-én fog lejárni s az uj pap már a jövő hó elején megválasztható, a beiktatás húsvétkor lesz. Kaszinó estély. Az úri kaszinó ma, febr. 3-án, 8 órakor estélyt tart, melyre a tagok családjai részé­ről számosan készülnek. A polgári olvasókör bálja febr. 1-én volt a dísz­teremben. Nagyszámú közönség gyűlt egybe ez alka­lomból s Jóska kitartó és vidám zenéje mellett reggelig jó kedélyben mulatott. A négyeseket 50 pár tánczolta s a rendezésben a helybeli ifjúsági kör is szives volt résztvenni. A mulatság, mint hírlik, 150 korona tiszta jövedelmet hozott a körnek jótékony czélra. A főjegyző választás ellen beadott felebbezést Szatmár vármegye törvényhatósága jan. 30-án tartott közgyűlésében elutasította. A felsőbányai takarékpénztár holnap, febr. 4-én tartja évi közgyűlését, mely alkalommal az igazgató­ság és felügyelő-bizottság új választás alá kerül. Az intézetnek 1899-ben 900 ezer forint forgalma volt, üzleti nyereménye 8181 frt 42 kr. Alaptőkéje 20000 frt, tartalékalap 19400. Betétje 359077 frt 42 kr. Egy részvény után 7 frt 50 frt szándékozik osztani. A tartalékalaphoz 600 frtot, a póttartalékalaphoz 2500 frtot csatol. Jelmezbál. A helybeli játék­ nőegylet az ifjúsági kör közreműködésével febr. hó 27-én, farsang utolsó napján jelmezbált rendez, mely az előkészületekből ítélve egyike lesz az idei farsang legszebb és legérde­kesebb mulatságainak. E mulatságra, melyre a meg­hívók már a napokban szét­küldetetnek előre is fel­hívják a közönség figyelmét. Emlékeztető. Kereskedő ifjak bálja február 10-én a díszteremben. Belépő díj 2 korona. Családjegy 5 kor. Uj aljegyzői állás szervezése. Nagy L. alispán a na­pokban átiratot intézett a városi hatósághoz, melyben több oly kívánalmat hangsúlyoz, melyek megvalósítása a mi városunkra nézve részint nem volna előnyös, ré­szint újabb anyagi terhekkel járna. Kifogásolja az al­ispán, hogy a levéltáros az iparügyeket is ellátja, hogy Torday tanácsoshoz az állategészségügy is be van osztva s hogy Csüdör tanácsos a mezőrendőrséget kezeli, több egyéb fontos teendői mellett s ezeket mind a polgármesterre óhajtja az alispán átruházni. A fel­halmozódott teendők mellett kívánja egy aljegyzői ál­lás rendszeresítését. Polgárm­­­ster ezt a nevezetes átiratot, ma mutatta be a tanácsnak. Hangsúlyozza azt is az alispán, hogy Nagybánya igen jó anyagi vi­szonyok között van s megbirja az uj állás költségét. Az ügy a képviselet elé fog kerülni. Részünkről úgy tudjuk, hogy a város tisztviselői éppen nincsenek túl­terhelve s abban ugyan semmi kifogásolni valót nem látunk, ha a fent nevezett egyének több szakban is dolgoznak, mivel azt megbirják és rendesen el tudják látni. A polgármestert nem szeretnénk előadmányok­­kal tulhalmozott bürokratává tenni, ő a város feje, neki eszmékkel kell birni s a város közboldogitásán fáradozni, a gazdasági ügyeket vezetni. Ha egy-két nagyobb messzevágó újítást keresztül visz egy cziklus alatt, megkeresheti tízszeresen is a fizetését. Legyen a polgármester vezető és nem irodatiszt. Másrészről azonban az új aljegyzői állás szervezését sem tartjuk szükségesnek, mert tisztikarunk oly nagy létszámmal bír, hogy több munkát is meggyőzne, a város anyagi helyzete sem oly rózsás, hogy minden újabb megter­­heltetéstől óvakodnunk ne kellene. Ajánljuk az itt­­ elmondottakat a circumspectus városatyák szives figyelmébe. Szalmakalap- ipar A nőegylet elnöksége ismételten felhívja mindazokat­, kik a Szokol Zita tanítónő által a szal­ma­kalap-gyártás, mint új iparág bevezetése czéljából másfél évvel ezelőtt tartott tanfolyamban részt vettek, továbbá azokat, kik a szalmakalap készítés módját esetleg még elsajátítani óharják, hogy kiképez­­tetés vagy begyakorlás végett a nőegyesület munkahá­zában Tóth Ilona munkavezetőnél minél előbb jelent­kezzenek. Az uj iparág bevezetésével a nőegyesület­nek czélja megfelelő munkát adni olyanoknak, kik ne­hezebb munkára képtelenek s egyszersmind nekik tisz­tességes és lehetőleg állandó keresetet biztosítani. Ép azért biz­on reméli, hogy e jó­akaró törekvése tá­mogatásra talál mindazoknál, kik az uj iparágban való részvételre magukban hajlamot éreznek. Vásárhelyi Gyula helybeli jónevü gyümölcsész és magkereskedő értesít minket, hogy mag és kertészeti vegyes üzletét a főtéren Szendy Antal házába helyezte át és ott a legelső Erfurti magtermelő czég , Platz­­ és fia bizományi magvait fogja forgalomba hozni. Ez­­t válalta továbbá az ifj. Incze József általánosan­­ elis­mert, pék sütödéjének főbizományi raktárát. Színi estély. Sió Férchez recitator ma este a pol­gári olvasó körben színi estélyt rendez, melynek tiszta jövedelme felét a Lendvay szobor alap javára adja. Műsora ez: 1. Az udvarias ember Vig monolog Pradels. 2. A légy Vig­­monolog E. Guiard. 3. Desperat­or. Vagy, a­kinek semmihez sem volt kedve. Humoros monolog Marthold. 4. Az őrült. Szavalat Pe őfi. 5. A hajótörés. Drámai monolog Fr. Coppée. 6. Szeretem a nőket. Vig monolog G. Lórin. Holnap este ismét előadást rendez Sió F. a következő programmal: 1. Tetemre hívás Szavalat Arany 2. A kovácsok sztrájkja. Komoly monolog Fr. Coppée. 3. Othello, Shakespeare tragédiájából rész­letek. (Recitáció.) 1-­­ statiszta. Humoros monolog Os­tersetzer. 5 A rákok külön szobában. Vig monolog Jaques Normand Belépti díj személyenként l korona kezdete fél 8 órakor. A Lendvay szobor-alap javára a 4. ivén adakoztak : Km. Papp Sándor 2. k Kádár Antal orvos 2. k. Stnlt Sándor 2. k. Stoll Gábor 2. k. Stoll Béla 2. k. ősz. 10. korona. A 25. sz. irén Ember Elek 2. k. Kázay Endre 2. k. Virág András 2 kor. Csepregi Henrich 1 k. Láng Oszkár 1. k. Vass gyógyszerész 1. k. Lang és Kindris 80 fii. Wienerberger és Glaviczky 60 fii. Blau 40 fii. Névtelen 40 fii. Jamrik Viktor 40 fii. Pusztai Gyula 40 fii. Schűck Izidor 40 fii. Boda Gyula 40 fii. Név­telen 40 összesen: 13 korona. A két ivén kigyűlt 23. k. összeget a városi takarék­pénztárba b­ud­a : az El­nökség Megemlékezés Rátz Pálról. Múlt számunk köz­gyűlési tudósításának kiegészítéséül közöljük Gellért polgármester beszédét, melyben az elhunyt prépostról megemlékezett. A beszéd így hangzott: T. közgyűlés! Mélyen megilletődve jelentem, hogy a képviselő-testület egyik legtiszteltebb s legérdemesebb tagja, ft. Rátz Pál aranymisés áldozópap, steinbachi ez prépost, ki­­érdem­elt esperes és helybeli róm. kath. egyháznak 17 éven át plébánosa, folyó hó 21-én rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult a legkiválóbb papi erényekkel ékeskedett s a szó legszorosabb értelmé­ben valódi lelkipásztora volt híveinek. Mint tagja a képviselő testületnek és hivatalos állásánál fogva a községi iskolaszéknek is, évek hosszú során át élénk részt vett a város közügyeinek és különösen a köz­­oktatásügynek. intézésében és felszólalásaiban min­denkor emelkedett álláspontokról és bölcs mérsék­lettel nyilatkozott. Kiváló erényei és érdemeinél fogva nemcsak híveinek szeretetét, de hitfelekezeti különb­ség nélkül az egész város közönségének tiszteletét és becsülését bírta. Ezek előre bocsátásával indítványo­zom, hogy­­ a képviselő testületi közgyűlés a megbol­dogult prépost plébános elhunyta felett érzett mély fájdalmát és őszinte részvétét jegyzőkönyvileg örö­kítse meg. A Közgyűlés az indítványt helyesléssel egyhangúlag elfogadta. Közigazgatási tisztviselők figyelmébe. Fényes Vincze városunkban is előnyösen ismert kir. aljárás­­biró nagy szolgálatot tett a közügynek, midőn a köz­igazgatósági hatóságok elé tartozó kihágások betüsoros jegyzékét összeállította. — Az uj rendszer mellett a

Next