Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
p Nagybánya, 1914. Január 4. — 1. szám NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS FOZLÓ MEGJELENIK NVUÜNI IDEISTVASÁRNAI Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. ..... Felelős szerkesztő és laptulajdonos: révész vadsros. Szerkesztőséft s kiadóhivatal : JFelsőbányai utca 20. szám alatt. =rr.T.-rxr-rB= TELEFON SZÁM NAGYBÁNYA 18. = Fölhívás előfizetésre. A »Nagybánya és Vidéke« e számmal a negyvenedik évfolyamába lépett s ebből az alkalomból szabad legyen Nagybánya városának és a vidéknek művelt közönségét az előfizetés szíves megújítására fölhívnunk. Lapunk élete összeforrott a város legújabb történetével. Nem volt életrevaló, egészséges mozgalom, amiből ki ne vettük volna a részünket, nem volt számbavehető változás, amit ne jeleztünk volna. Az is ritka dolog, ami a Nagybánya és Vidékénél előfordult, hogy annak jelen szerkesztője huszonhárom év óta vezeti ugyanannak a lapnak szellemi ügyeit. A negyven évből tehát már a huszonnegyedik jut osztályrészéül, akinek szerkesztői működése alatt soha kíméletlen személyes támadások, szenzációhajhászások, egészségtelen egyoldalú irányzatok nem fordultak elő. A lap a szeretet jegyében küzdött az igazságért. Ehez a programmhoz hívek maradunk ezután is, szívesen foglalkozunk mindazzal, ami közügy, esetleg ellentétes irányú közleményeknek is helyt adunk, de magán ügyekbe nem avatkozunk s a krajcáros utcai újságok színvonalát reánk nézve ezután is teljesen idegennek, lapunkhoz nem méltónak fogjuk tartani. Munkatársaink díszes gárdája szilárdan áll mellettünk. Úgy helybeli, mint vidéki és fővárosi íróktól ezután is gyakran hozunk közleményeket. Telefonhírekkel is kedveskedünk minden héten, amikor csak lehet. Sajnos, hogy sokszor technikai vagy meteorológiai akadályok miatt kénytelenek vagyunk ezt a közkedvelt rovatot mellőzni. A Heti krónika ezután szintén tarkítni fogja lapunkat, mely népszerű módon dióhéjban összefoglalja a hét történetét. Háztartási érdekes apróságokra szívesen nyitunk tért külön rovatban. Ennek fölkarolását ajánljuk a m. t. hölgyközönség szives figyelmébe. Ugyanez alkalommal legyen szabad fölhívnunk a helybeli és vidéki kereskedő és iparos világ szives figyelmét bő hirdetési rovatunkra, mely szintén gazdag változatosságot mutatott az egész elmúlt éven át. A lapot ezután is Nánásy István kitűnő könyvnyomó intézete állítja ki, a nála már megszokott cs—*• - és pontossággal A letűnt négy évtized, bizonyos tekintetben létjogosultságunk elismerése, szolgáljon ez buzdításul szellemi munkatársainknak és legyen egyszersmind legjobb ajánló levelünk a nagyközönségnél. Ezek után ismételten kérjük az előfizetés szives megújítását. Nagybánya, 1913. dec. 27. Tisztelettel A Nagybánya és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Az 1913. év krónikája. Jul. l. Golián János számellenőr áthelyezése. Jul 1. Csausz Gyula. Jul. 1. Huszár Kornél adófőmérnök áthelyezése Nagybányára. Kaféja.Jul. 1. A női kereskedelmi tanfolyamba Jul. 2. Felsőbánya Tisza Istvánt díszpolgárrá választotta. Jul. 5. Dalegyesület estélye. Jul. 11. A katonaság városunkból hazaköltözött. Juh 11. Pellion Árpádot s. mérnökké nevezik ki. Jul. 11. A kultuszminiszter 6000 korona segélyt utalt ki a festőiskolának. Juh 19. A város takarékpénztára Fényes Sándort felügyelőbizottsági taggá választotta. Juh 21. Bay Lajost takaréki igazgatóvá választották. Jul. 24. Kupás Mihályt és Steinfeld Bélát kamarai tanácsosokká választották. Juh 28. Róka P. Pál tánctanár növendékeinek kabaréja. Aug. 2 Iparos ifja!: ''. cz.u'utsága Aug. 2. Mike Sándor és Schönherr Ilona esküvője. Aug. 2. Pentsy Erzsébet kinevezése. Aug. 9. A festőkolónia bohém estélye. Aug. 10. Cziffermayer Lőrinc áthelyezése. Aug. 10 Kerekes Sándor tanár előléptetése. Aug. 16. Egyetemi ifjak estélye. Aug. 17. Önkéntes tűzoltó testület közgyűlése. Aug. 17. Ipartestület közgyűlése. Aug. 18. Évzáró vizsgálatok a gazdasági népiskolában. Aug. 21. Takács Mihály. Aug. 25. Országos vásár. Aug. 26. A nőegylet virágestélye. XVI. Sok volt-e vagy rövid? Mentek egy ideig, Vasvár látszik, kővár mered, Felhők tartják, fedik. Himbálózik, úszik, Dele mégse csúszik. Éghez kötő köldöklánca Mennyekbe fogózik. — »Micsoda vár ott az? Tudod-é, apródom.« — — »Nem tudom én, honnan [tudnám?* — — »No, majd én megmondom. — »Kőszemü« hét vidli Lakik a kővárban, Vasszemü hat a vasvárban, Együtt tizenhárman. »Ha fiaim oda Bevesznek bennünket, Melyik isten milyen nyila érhet el ott minket? . . . •Parthoz a hajóval ? Le a vitorlákkal!« — MOGYORÓBÉL HERCEG. (Vogul hősének.) Irta: Zempléni Árpád. Megkötik nagy kötelekkel, Kormos vasmacskákkal . . . Fogadják a vidlik A menekülőket. De Szentkard és hada Nyomon űzik őket. Hadnép kel a várra . . . Rengeti a zengő, Zengeti a zengő Egeket a lárma. Kapuja cédrusfa, Pántokkal áthúzva. Kard és balra vágja, Fejsze töri, zúzza. Forgácsa, szilánkja Ha válik helyibül, Mint a szárnyas madár, Énekelve repül . . . Bezuhant a kapu . . . Berohant a sereg . . . Kiket Jagaliék Nyíllal köszöntenek. Elől rohant Szentkard, Öklelve,tiporva, Kilőtt nyilaikat Elkapdosta sorba. Jagali vén javas Meglepve megállóit, Szentkard is megállott. Ily szókat kiáltott: — »Eljöttem éretted Javasok királya, Nem bízom bűnödet Mennyisten nyilára. »Naphevü szent szablyám, Holdfényü szent kardom’, Húsoddal étetem, Véreddel jól tartom! »Hiába szállt merszed Gyors lábad inába, Futnod is hiába, Bújnod is hiába. »Ha kigyó földbe búsz, Tőlem nem szabadulsz. Mint hal vízbe merülsz, Engem el nem kerülsz. »Ha mint lúd égbe szállsz, Ott is szembe találsz, Vashoroggal foglak, Úgyis levonszollak. »Ha lúd el nem húztál ? Kígyó ki nem csúsztál ? Bárkám alá kötlek, Válj sügérré, úszkálj !« — Ijját elő vette, Aszani kezdette, Egyik legjobb nyilát Beája fektette. Erős ifjú két vége Recsegett, kiáltott, Mint hattyú harikolt, Mint varjú ha károg. Rettentő nyíl ! Ember Meg nem áll előtte! Páncélinges Jagalit E nyíllal meglőtte-Jó páncél volt! A nyíl Nem fúrta keresztül, Elhordta messzire Minden emberestül. A kerités falig Eltolta Jagalit.