Nagybánya, 1903. július-december (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-07-02 / 21. szám
2 mel kezdődő nagy tragédia Kis-Majtény mezejére visz! Kis-Majtény mezején a leáldozott nap emlékét ott hirdeti az emlékkő. A Golgothán ott a kereszt, mely a nagy tragédia bevégeztét hirdeti. Hát az első győzelem napja, hogy maradjon akkor emléktelen? A határkőt jelző emlékkő mellé el kell helyezni a kuruczok földjén az első győzelem emlékét hirdető emlékjelet is, hogy „Álljon e kő, mig csak anyag állhat, Szelleme éljen, mig magyar él!“ *Én, hiszem, hogy nem hiába szóltam. Ismerem vármegyém fiainak és leányainak lángoló honszerelmét s szivük verésével együtt érezve fordulok hozzátok, hogy állítsunk emléket Rákóczinak, mert illő, hogy a Golgotha keresztje után jöjjön el a feltámadás s ez az apotheozis a tiszabecsei harczmezőn hirdesse a hazaszeretetet. Ehez az apotheozishoz hozza el ajándékát szegény és gazdag egyaránt! Nagy Sándor tb. vm. főjegyző. NAGYBÁNYA Az ipari hitelszövetkezet közgyűlése. Junius 28. A nagybányai ipari hitelszövetkezet vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen, melyen a tagok igen szép számmal jelentek meg, Kapás Mihály elnök elnökölt, míg a jegyzőkönyvet Senkálszky Mihály szövetkezeti könyvelő vezette. A közgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel jóváhagyólag tudomásul vették a múlt évi üzleteredményről szóló jelentéseket, mely jelentések örömmel győztek meg mindenkit arról, hogy a szövetkezet az elnökség és igazgatóság valóban önzetlen és páratlanul álló ügybuzgó vezetése mellett a fejlődés, a haladás utján van s már ez ideig is igen üdvös, eléggé meg nem becsülhető működést fejtett ki az iparosok felsegélésében. A fiatal szövetkezetnek alakulásakor 80 tagja volt, ma 99 a tagok száma, kik 196 üzletrésszel vannak érdekelve s az üzletrészekre múlt év végéig 5940 korona 61 fillért fizettek be. A tagoknak a múlt év deczember hó 31-ig 17.587 korona 80 fillér kölcsönt nyújtott a szövetkezet olcsó kamatra ; a nyújtott kölcsönösszegnek ez a magassága a legmeggyőzőbb érv a szövetkezet áldásos működésére, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy ez az összeg mind a kisiparosok felsegélésére adatott ki. A közgyűlés a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a pénztárnoknak megadta. A választások megejtésére került ezután a sor. Sorrend szerint az alapszabályok értelmében két igazgatósági tag lépett ki: Szász József és Beregszászi/ Samu. A közgyűlés Szász Józsefet újólag megválasztotta; Beregszászi/ Samu helyett, kihajlott koránál fogva új megbízást vállalni nem akart, Spiczuk Károlyt választották meg. Az elhunyt Molnár Mihály helyébe felügyelő tagnak Kazamér Jánost választották. A bíráló bizottság így alakult meg: Lendeczky József, Molnár József, Sztupár Károly, Altnéder János, Kovács József, Takács Károly, Kovács Lajos (kovács), Bába István, Kínál József, Gerdenits János, Suba Károly, Incze László, Kiss Lajos, Kovács István, Virág István, Morvály Gyula, Haraszthó István, Krizsán Antal, ifj. Nagy István, Sillay Károly. A közgyűlés hosszabb vita után névszerinti szavazással úgy döntött, hogy a bíráló bizottság tagjait tíz-tíz tagú csoportokban hívja ülésre. A szövetkezet áldásos működését mi a magunk részéről is a legteljesebb mértékben méltányoljuk s nagy elismeréssel fogadjuk s csak azt óhajtanók, hogy az igazgatóság minden befolyásával oda hasson, hogy a kisipari munka a hitelszövetkezetben mind inkább érvényesíttessék, a minek mikéntjét lapunkban már nem egy ízben kifejtettük. 1903. julius 2. Van-e éhínség Sikárlón? Sikárló, jun. 30. Valamint a legtöbb román falu vidékünkön, s úgy Sikárló is igen szegény s nyomasztó anyagi helyzettel küzd. A földek nem adják meg a verejtékező munka kellő kamatját s a gyümölcstermést a kedvezőtlen, viszontagságos időjárás gyakorta tönkreteszi. Egy fél évtizeden át alig termett gyümölcs. Csoda-e tehát, ha drágul a kenyér, növekszik a nyomor? De éhínségről beszélni korai dolog volna! Igaz, közel állott már a nép az ínséghez. A múlt évi szerfölött vósz termést a nép végtelenül megsínylette; a keservesen áttengődött hosszú tél után tavasszal kenyere alig volt, vetőmagja meg épen nem volt! A kimondhatatlanul nyomasztó viszonyok között a nép a kormányhoz folyamodott vetőmagért, de a segítség nemcsak késett, hanem az illetékes körök oly egyetemleges és községi felelősséget kívántak a nyújtandó állami segítség biztosítására, hogy e szigorú, egyetemleges felelőséget sem az egyesek, sem a község magukra nem vállalhatták. A község lakossága minden körülmények között az uzsorások karmai közé kerül, ha Stoll Béla ügyvéd, sikárlói földbirtokos a legnagyobb önzetlenséggel s páratlanul álló áldozatkészséggel nem jő a község segítségére. De midőn ő a megdöbbentően nagy nyomorúságról értesült, a legkedvezőbb feltételek s a legkönnyebb törlesztési módozatok mellett nemcsak magtárát nyitotta meg azonnal a község segélyre szoruló lakosságának, de a vezetése alatt álló pénzintézet közvetítésével is mintegy száz családnak segélyére volt, kik e segély nélkül bizonyára a vándorbotot vehették volna kezökbe. Az ő jóságának és valóban állíthatom és mindnyájan állítjuk: önzetlen áldozatkészségének köszönhető, hogy községünk népe kenyérhez és vetőmaghoz jutott. Méltó megütközést és megdöbbenést keltett és kelthetett az előadottak után bennünk, sikárlóiakban az a röpirat, melynek névtelen irói a czimlapon a sikárlói éhinségeseket is emlegetik s a melyben gúnnyal, gyanúsítással illetik Stoll Béla ügyvédet, ki a sikárlóiaknak nemcsak ez évben, hanem hosszú idők óta mindenkor jótevője volt. Több mint két évtizeden át voltam a községnek jegyzője, ismerem az itteni viszonyokat és számtalan és számtalan esetet tudnék felhozni, melyek a megtámadottnak szívjóságát igazolnák, de ezzel nem sértem meg szerénységét, hisz mindig titokban tette s én csak az emberek hálálkodásából értesültem tetteiről. A községnek ez a soha el nem múló hálája mindenkor szemben fog állam jótevőjének minden megtámadtatásával. Csókás György, nyug. körjegyző, lelki világát valami láthatatlan kezek kicserélték s a haszontalan és hivságos, de költséges vágyakozások helyett inkább a komolyabb törekvések felé irányítja figyelmét. Szó se esett mi közöttünk nyaralásról, fürdőzésről, annál több azonban a különböző czélú nőegyletekről, melyek kiváló mértékben lekötötték házam úrnőjének figyelmét. Utóvégre is, gondolom, a főzés és harisnyakötés mellett a lélek is megkívánja a maga szórakozását s igyekeztem én is érdeklődését fokozni a nőegyletek iránt, melyekről jól tudtam, hogy nem a buzgó s kötelességüket hűen teljesítő tagoknak költséges, hanem a t. nagy közönségnek. Még mindig jobban járok így, mint ha versírásra adná magát. Feleségem tehát a közügyek terére lépett. Valami menhely-egyesületnek lett legelőször is választmányi tagja s én ez alkalommal kitüntető kézcsókkal üdvözlöm. A reá következő héten újabb kitüntetés érte. Az árva leányok kiházasitó nőegylete választotta meg alelnökévé. Az az öröm, mely szívét eltörtő, szinte leírhatatlan volt, legfeljebb csak az én megelégedésemmel versenyezhetett. A harmadik héten, a negyedik héten ismét újabb és újabb megtiszteltetések a legkülönbözőbb nőegyletek részéről. Szinte úgy hullottak Bibulusné asszonyra, mint ősszel szélfuváskor a kajszinbaraczk. Egyszerre is a legsiralmasabb felfedezéssel azt vettem észre, hogy a feleségem nem az én feleségem többé, hanem a nőegyleteké. A villás reggeli idejét választmányi ülések töltötték ki ; ebédeim igen gyakran az igazgatósági üléseken kallódtak el, vacsorára pedig a pezsgő női klubélet csak ép annyi időt hagyott fönt, hogy Bibulásné asszony rántáslevesekkel sanyargathatta az urát. Nem sok fejtörésembe került kiszámítanom, hogy a nőegyletekre rövid idő alatt testsúlyomból kerek tíz kilót ráfizettem. Akárcsak Karlsbadon nyaraltam volna. Az sem sok fejtörésembe került, hogy belássam, hogy ha ez tovább is így tart, elfogyok lassan, mint a gyertyaszál. Ijedten ajzódtak fel gondolataim : Ne ily halált, ne ily halált nekem ! Jónak láttam életjelt adni magamról s tudomására hoznom, hogy nemcsak nőegyletek vannak a világon, hanem itt vagyok én is. — De kedvesem! A közbizalom .... a társadalom iránti kötelességek. — Itt van cserébe az én közbizalmam! — Lehetetlen, lehetetlen ... Ha most visszavonulnék, midőn a felvirágoztatás útjára juttattam egyleteimet, mit mondanának felőlem ? — Virágoztasson fel most engem ! jegyzem meg fagyos czinizmussal. Azt kívánja, hogy visszavonuljak? — Leghatározottabban azt! — Nem feleli daczosan. Mit tehettem, kénytelen voltam a kompromisszum terére lépni és alkalmas formulát keresni. — Ha visszavonul, megyünk nyaralni! - bontogatom a mézes madzagot. — Hova ? kérdező simulékony, lágy hangon. — Erzsébetfalvára. Kedvetlenül biggyesztette föl ajkait. — Siófokra mondom emelkedett hangon. — De nem kívánja, hogy minden egyesületemet otthagyjam ? — Mindent! — De mikor úgy a szivemhez vannak nőve! — A magas Tátrába! — szóltam emelkedettebb hangon. Vergődött, mint a szivén talált galamb, de még mindig habozott. — Abbáziába! - mondám még emelkedettebb hangon. Arcza gyerekes örömben ragyogott, de úgy láttam, mintha mégis fájna a válás a közügyek dicsőségteljes teréről. Eszembe jutott, hogy a jövő hónapban úgyis katonásdit kell majd játszanom a nagy manővereken, minden aggodalmaskodás és szívszorulás nélkül csavartam tehát egyet az archimedesi csavaron: — Menjünk tengeri fürdőre ! Elérzékenyülve, meghatottan ennyi nemesszivüségtől, borult kellemre s tette meg lemondó nyilatkozatát. Másnap húsz nőegyesület a legnagyobb sajnálkozással konstatálta, hogy egyik legbuzgóbb, leglojálisabb tagja vonult vissza a működés teréről. A tengeri fürdőzéshez szükséges toalettek éppen elkészültek, a padlásról lekerült kufferek éppen útra készen állottak, midőn, hogy költőiesen fejezzem ki magamat, derült égből lecsapott a villám. Megkaptam a behívót a nagy manőverekre. A hadügyminiszter pedig jól teszi, ha nem kerül Bibulusné asszony szemei elé ! Bibulás. Nyári újdonságok érkeztek szalma kalap, czipő, ing, gallér, kézelő, nyak--------•— kendő és mindennemű divatczikkékből ——— RADÓ ANDOR czipő- és férfidivatáru-üzletében Nagybányán, a Főtéren. .....................................................Villany zseblámpák darabjai frt 60 krajczár, úgyszintén hozzávaló telepek kaphatók. ............... ---------------- —