Nagybánya, 1919. július (17. évfolyam, 28-31. szám)

2 oldal. menceaunak talán sikerülhet a megtorlás békéjét kierőszakolni, de ez a béke csak tiszavirág életű lehet. Végül azt a teljesen egyhangú álláspontot fogadták el, hogy föltétlenül szükséges, hogy a világ összes szociállista pártjai egységesen járjanak el. A nemzetközi állásfoglalás és tiltakozás a legnagyobb valószinüség szerint egy nemzetközi 24 órás demonstráló sztrájkkal fog kifejezésre jutni. NAGYBÁNYA 1919. junius 26. HÍREK. Bérmálás. Mailáth Gusztáv gr. erdélyi r. k. püspök táviratban értesítette Szőke Béla plébánost, hogy f. hó 28-án, szombaton megérkezik és vasárnap, Péter Pál napján a bérmálás szentségében részesíti azokat, akik még nem bérmálódtak. A bérmálásra már folynak nagyban az előkészületek. Úgy tudjuk, hogy a kiváló magyar főpásztor szombaton este szent beszédet fog tartani a templomban. Vasárnap kora reggeltől pedig gyóntat. Zsembery Ilona zongoratanárnő f. hó 21-én este 8 órakor rendezte növendékeivel vizsgálati hangversenyét. Régen látott a kaszinó olyan nagyszámú és előkelő közönséget, mint akkor este. A hálás növendékekez alkalmat, a tanárnő 14-ik évi vizsgálati hangversenyét ünneppé varázsolták, amennyiben nemcsak sok szép virággal halmozták el kedves mesterüket, hanem egy díszes emlék albumot is nyújtottak át neki összes eddigi tanítványainak fényképével. Az album címlapját művészi kivitelű, gyönyörű rózsacsokor-festmény díszíti, amely Balczer Györgynek, a főgimnázium művész tanárának munkája, a képek legnagyobb része és az album ízléses kiállítása pedig jónevű fényképészünknek, Huszthy Mátyásnak jóizlésről és műgondról tanúskodó műve. Ez a kedves meglepetés a tanítványok rajongó szeretetének megnyilvánitása volt mesterük irányában, aki nemcsak nagy tudásával, igazi zenepaedagógiai hivatottságával, hanem melegszívű modorával is vezeti növendékeit a kezdő foktól a művészi képzés fokáig; s ezt olyan fáradhatatlanul, egészségének szinte feláldozásával teszi, ahogy csak a zenének igaz rajongója teheti. Az eredmény mutatja az előkészület gondos munkáját. A kicsinyek meglepő játéka mellett a második csoportban a zene kifejező gazdagságának megértését megközelítő előadás, a harmadik csoportban pedig már a növendékek saját lelki élményévé átszűrődő klasszikus stílus beszélt egyrészt a növendékek komoly buzgalmáról, másrészt a mester gazdag lelkivilágáról. Hisz minden pontban a növendék önnönmagát is, de mesterét is dicsérte játékában. Kremniczky Rózsika, Révész Ilyke, Korponay Mária, Schreiber Erzsébet, a saját kompozícióiban is hivatottságot eláruló gr. Teleki Ella, Soltész Elemér,Szentmiklósy Margit és József játéka már komolyan számottevő. Damokos László elismert talentumos, egyéni művészete pedig természetszerűleg viharos tapsot váltott ki a hálás hallgatóságból, amely a műsor minden számát tetszésnyilvánításával kisérte. A műsor lezajlása után előkerült a cigány s a társaság egy része a hajnali órákig együtt maradt. A fiatalság csakhamar táncra is perdült. E körülményt utólag sokan megjegyzésekkel kísérték. Az bizonyos, hogy a mai idők nem épen a táncos hangulat napjai. De Istenem Uram, csoda-e, ha 5 évi háborús hangulat-böjt után egyszerre kicsattan a természetünkben rejlő, de eddig elfojtott életkedv ? Hisz lelki megalkotottságunk épen szerencsésen olyan, hogy a legnagyobb fájdalom is idővel enyhül, az életerő, az életkedv az egészséges testben és lélekben megkívánja a maga jogát is! A Beszerzési csoport maradék lisztet és egyéb árut oszt ki június 30-n, hétfőn egész nap. Nagy műsoros estélyre készül júl 12-re az itthon tartózkodó főiskolai ifjúság. A fiatalság ugyanis elhatározta, hogy a pihenés idejét olyan szórakozásra fogja felhasználni, amely a maguk és mások mulattatása mellett emberbaráti célt is szolgál; a tiszta jövedelmet ugyanis a háborús viszonyok következtében elhanyagoltságra kényszerített városi kórház felszerelésének céljára fogják fölajánlani. A cél igen nemes és önzetlen. Épen azért reméljük, hogy a közönség a legteljesebb módon pártolni fogja a fiatalság törekvését. Meg is érdemlik, mert olyan lelkesedéssel fognak hozzá, annyi élet- és munkakedvet mutatnak a cél elérésére, mintha a háborús években más irányba terelődött vagy részben visszafojtott energia egyszerre felszabadultnak érezné magát! A műsor olyan gazdagnak, változatosnak ígérkezik, hogy a közönség várakozását — hisszük — ki fogja elégíteni. Lesz ott prolog, melodráma, kuplé, ének, több tréfás jelenet, fátyol- és rózsa ballett, szalontánc, zenekar stb. stb. A műsor méreteinek feltüntetésére csak azt említjük meg, hogy körülbelül ötven szereplő áll majd a közönség mulattatásának szolgálatába. De a közönség is — az eddigi jelekből ítélve — szinte felvillanyozott érdeklődést tanúsít, úgy, hogy a rendezőség máris arra gondol, hogy két estén mutatja be a műsort — esetleg kis változtatással. A rendezőség a rendezés irányítására szerkesztőnket kérte fel, aki az emberbaráti célra való tekintettel a kérésnek készségesen tesz eleget. — A műsor összeállítása és a szereplők felkérése most van folyamatban. A bankjegyek lebélyegzése városunkban jún. 25—30 között fog végbemenni. Lebélyegzésre kerülnek — mint már említettük — a 10, 20, 50, 100 és 1000 K-s bankjegyek. Bármely pénzintézethez adhatjuk be lebélyegzés végett papírpénzünket. A lebélyegzésért 1 °/o díj fizetendő. — Itt említjük meg a nagyszebeni román kormányzó tanács pénzügyi reszortjának azt az erdélyi lapokban megjelent hivatalos közleményét, amelynek értelmében a fehérhátú bankókat f. hó 30-ig még elfogadják a közpénztárak. Az Osztrák-Magyar Bank és fiókjai pedig kicserélés végett továbbra is elfogadják. — Lapzártakor értesülünk, hogy a bélyegző bizottság ma, 25-én nem érkezett meg, így a bélyegzés ma nem kezdődött meg. I Petky Rózsika: I Súlyos csapás érte id. 1— ......... 8 Petky Károly polgártársunkat. Folyó hó 24-én d. e. 10 órakor elhunyt a kisebbik leányuk, Rózsika élete tavaszán, 25-ik évében. A megboldogult már régóta betegeskedett, sokat szenvedett, míg most szenvedéseitől megváltotta a halál. A korán elköltöződöt f. hó 25-én d. u. 6 órakor kísérték ki utolsó útjára a rokonok, ismerősök nagy részvétével. Nyugodjék békében! A dohányjegyeket csütörtökön,és pénteken délután állítják ki a közélelmező hivatalban , csütörtökön 1—1500-ig, pénteken 1501-től végig. A jegyek kiállítási díja 40 fillér. Fejadagok: 400 gramm cigarettadohány, vagy 500 drb kész cigaretta, vagy 400 gr. pipadohány, vagy 50 szivar és 200 drb cigariltos. Adomány: Dr. Makray Mihályné 10 K-t juttatott Boromissza Tiborné utján özv. Pintye Jánosnénak. Ugyancsak ez után juttatott dr. Gál Jenő 20 K-t Pintyénének, 10 K-t az évek óta szintén tehetetlenül beteg Lukácsinénak, Kovács Béláné pedig. 5 K-t Pintyénének, 5 K-t Lukácsinénak. — Ez adományokat is köszönettel nyugtázzuk a segélyezettek nevében. A hadiárvák helyi alapja javára adott ismét a múlt számunkban említett névtelen adakozó Müller Sándor üzletvezető utján 25 K-t. E nemesszívü adományt is köszönettel nyugtázzuk és eddigi gyűjtésünkhöz csatoljuk. A becsületes megtaláló. Múlt héten elveszett egy arany nyaklánc kék zománccal és gyönggyel díszített függővel a Hid-u.-ban. Nagy Károly veresvizi bányahiv. irodatiszt megtalálta és a rendőrség utján eljuttatta jogos tulajdonosához. Mivel jutalmat nem akart elfogadni, ez után is fogadja a tulajdonos őszinte köszönetét. Zenevizsgálat: Gurszky Lujza növendékei f. hó 19-én, Úrnapján d. u. V2 3-kor tartották meg évzáró hangversenyüket a kaszinóban. A bájos apróságok is igen ügyesen állották meg a helyüket, a haladottabb növendékek pedig a fejlettebb technikai tudás mellett jó zenei érzékről tettek tanúságot helyesen felfogott előadásukkal. Igaz elismerés illeti meg az előadókat is, de még inkább fáradhatatlan mesterüket, aki a zene lelkes híveként igyekszik nemcsak a zenei tudást, hanem a zene szeretetét is beleoltani növendékeinek lelkébe. A növendékek a hála külső nyilvánulásaként virágokkal halmozták el mesterüket, a közönség pedig lelkes tapssal ünnepelte őt is, növendékeit is, főleg a haladottabbakat: Huszár Ilonkát, Pásztor Lujzikát, Holley Macut, Szőnyi Ellát és Campion Juliskát szép játékukért. A könyörületes szívek figyelmét ismét felhívjuk Dull Mária ápolónőre, aki — miként okmányokkal igazolta — a trencséni tartalékkörrégiókat a mindent átölelő zene hullámai járják át, békés harmóniában halk suttogás-fugalommal, elektromos fényözönnel, feltornyosuló hőhullámokkal. Ebbe a harmonikus káoszba belevész a kebleken pirosló rózsák illata. (Az ötödik érzékszerv, melyre a cukrászdában van szükség, egyelőre üzemen kívül áll.) Mivel a fizika örök törvényei még a Kaszinó „L“ termében is érvényesek — nevezetesen a fény is csak egyenes irányban terjed —, minden szem tehát a látási lehetőség felé gravitál. Az így létrejött „fejek falanxáéba a magunk kopaszát is beleillesztve, a következőket láttuk: 1834. (Uralkodó szám a nagy tükör ormán, a cimerpajzsok fölött.) — Egy figyelmen kívül nem hagyható fehér lepedő, mely a hiúság szimbólumának ezúttal zavaró reflexeit fedi. — Egy csokor fehér gyűszűvirág (a zongora jobb oldalán látható). — A sárga széksorokon: boldog mamák. (A boldogság csalhatatlan jelei ugyan a mi kifordított perspektívánkból nem észlelhetők, de maga a tény elképzelhető.) — A barna széksorokon : a többi hölgyközönség. Nézőpontunk távlatából uralkodó látvány: piros, fehér és fekete szallagcsokrok, szakadatlanul mozgásban levő zsebkendők, műsorok, sőt legyezők is. Az állandó jellegű lengőmozgások hátrafelé egyre gyorsabbak. Leghátul egy szalmakalap hasonló szerepkörben. — A csillárokon: „Csendet kérünk.“ A csillárok alatt, az ablakok felé mindinkább erősbödő suttogás, bár a közfigyelem e helyes irányban halad. Rövid időközökben „szűnni nem akaró,“ „meg-megújuló“ és a műsor vége felé egyre hevesebb taps-zuhatagok. A szereplőket számosan, kölcsönös mosollyal üdvözlik. A nyitott ablakoknál még nincs vége a publikumnak : a páholyok a takarékpénztár előtt, az asztalon sötétlenek.* • E soroknak különben szerény írója nem hagyhatja említés nélkül, mennyire elcsudálkozott, mikor hat éve alkotott fogalmait ki kellett cserélnie. Hat évvel ezelőtt, mikor első riportjait írta a „Nagybányádba, a Zsembery-hangversenyen körülbelül azok kezdték a műsort, akik most végzik. A maga részéről kész tehát tudomásul venni, hogy — míg ő nagyobbrészt távol volt szülővárosától — a kislányok és kisfiúk immáron nagy lányokká és nagy fiukká lettek. Ezirányú őszinte csudálkozásának, egyben elérzékenyülésének bizonyítéka a pár kolozsvári hangversenyjegy is, melyeket keserves évek elmúltával, most talált meg véletlenül zsaketje zsebében. * A harmadik műsorciklus folyamán tetőpontját éri az ünneplés. Most a neves zenetanárnőnek azok a tanítványai vannak soron, akik — mint fentebb említettük — hat év előtt még a műsor elején aratták az első babérleveleket, magasra csavart zongoraszéken. Még egy tomboló taps — mely a már szárnyaira bízott ifjú művésznek szól, aki lámpaláz és tanárnő-asszisztencia nélkül vág a billentyűk közé — azután az átcsoportosuló közönség káosza, melyben a Miklós bandája észrevétlenül megszállja a centrumot. Az István-torony kivilágított oszlopja tizenegy és felet mutat. A gondos mamák helyenkint még kipirult lányaik szallagjait igazgatják (sőt a figyelmes szemlélő Fregoli-jeleneteket is észrevehet), de közben már meg is kezdődött a tánc az elhullott rózsák leveleivel borított parketten. Bájos jelenet, amint az élénk, szőke norvég lánynak a csárdás alapelemeit tanítgatják. Itt technikai akadályok miatt megszakadt a film, a felvételeket tovább nem készíthetem. Ami ezután történt, azt pár szóval referálom el a mélyen tisztelt közönségnek. A fiatal párok a mamák helyeslő fejbólogatásai közben repülnek, forognak, bokáznak a cigány előtt reggelig, vígan vannak, jól érzik magukat, mint már évek óta nem. De ezt már csak hallomásból írja e sorok írója, mert másik tudósító társával akkor már az igazak álmát aludta. Bálint László.